Allergia, intolerancia I. rész

Allergia, intolerancia I. rész

A múlt heti könnyed, húsvétra hangolódást segítő cikkem után egy olyan cikksorozat első részével készültem nektek, ami az utóbbi évtizedekben olyannyira a népbetegségek élmezőnyébe került, hogy a szakemberek a XX. századot az allergia századának nevezték el. Hazai statisztikák szerint a teljes lakosság 30-35%-ánál kimutathatók ilyen-olyan allergiás reakciók/ intoleranciák, a bőrt- és nyálkahártyát érintő allergiáktól kezdve az emésztőszervi tüneteken át a légzőszervi- és foglalkozási allergénekig. Ez utóbbi természetesen nem azt jelenti, hogy valaki olyannyira nem szereti a foglalkozását, vagy a munkahelyét, hogy allergiás lesz rá! Neeeem! Ez egészen mást jelent, lesz majd róla szó részletesen!

Első körben az allergia és intolerancia közötti különbséget kell tisztáznunk.

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, melyek normális körülmények között (nem allergiás egyéneknél) semmilyen választ nem váltanak ki a szervezet részéről. Az allergiás tüneteket okozó anyagokat allergéneknek nevezzük, melyeknek négy csoportját különböztetjük meg:

  1. inhalációs allergének (pollen, házipor, állati nedvek, gombaspórák, ízeltlábúak váladékai, stb.)
  2. orális allergének (táplálékallergének)
  3. szúrcsatorna útján bejutó allergének (rovarcsípések)
  4. kontakt allergének (kozmetikumok, parfümök, tisztálkodó- és mosószerek).

Az allergiás tüneteket kiváltó anyagok között vannak szintetikus úton előállított vegyületek, de vannak természetes anyagok is, épp ezért nem állítható általánosan egy allergiát kiváltó termékről, hogy az egészségre ártalmas, mert ami az egyik ember számára allergizáló (és így káros), az a másik ember szervezetében egészségvédő hatást fejt ki. Ugye milyen szépen visszaköszön ebben a témában is a BodyWakes egyik kulcsmondata, hogy NEM VAGYUNK EGYFORMÁK?

Az allergiával szemben az intolerancia nem az immunrendszer, hanem az emésztőrendszer válasza,  immunológiai eltérés nélkül (legismertebb pl. a laktóz intolerancia).

Jelentős különbség még a kettő között, hogy az allergiás reakció általában az allergén anyag szervezetbe kerülését követően azonnal jelentkezik, és független attól, hogy mekkora mennyiség került be belőle a szervezetbe. Ezzel szemben intolerancia esetén az elfogyasztott étel mennyiségétől függ a tünetek jelentkezése és súlyossága, vagyis a tünetek addig nem jelennek meg, amíg a kérdéses ételből nem fogyaszt az illető nagyobb mennyiséget, vagy nem túl gyakran teszi mindezt. Az pedig, hogy kinél mekkora a tünetet kiváltó mennyiség, egyénenként változó!

Mai posztomban az allergia vonalán indulunk el, hiszen már önmagában ez rendkívül nagy és összetett téma! Az allergia kiváltó tényezői közül – sok szakember szerint – a genetikai hajlam játssza a főszerepet. De valóban így van ez? Részben! Az atópiás (allergiára öröklött hajlammal rendelkező) egyének szervezete abban tér el a nem atópiásokétól, hogy náluk teljesen más az ellenanyag termelés szabályozása és az allergiát okozó komponensek eltávolítása. Kutatások bebizonyították, hogy az allergiás hajlam elsősorban az anya részéről öröklődik, de a testvérek immunstátusa is növeli a megbetegedés valószínűségét, amiért több gén is felelőssé tehető. Ezen gének közül egyesek az IgE termelését, mások a T-sejt választ szabályozzák a szervezetben. A genetika tehát meghatározó, de a hajlam megléte önmagában nem jelent biztos megbetegedést, ugyanakkor az is igaz, hogy veleszületett sajátosságok nélkül is kialakulhat egészségügyi kockázat!

Az allergia kiváltó okai között szerepelhetnek:

  • túlzásba vitt higiénia
  • sok kipufogó gáz (autópálya mellett magasabb az allergia előfordulása)
  • sok magunkhoz vett kemikália
  • sok antibiotikum (a vastagbél és a bőr bélflórájának tönkretétele)
  • mozgáshiány
  • egészségtelen táplálkozás
  • fokozott stressz

Az allergia tünetei igen szerteágazóak lehetnek attól függően, hogy mi váltja ki azt.

Légzőszervi tünetek: allergiás nátha, orrfolyás, orrdugulás, orrviszketés, tüsszögés, torok-és szájpad viszketés, nehézlégzés

Bőrt- és nyálkahártyát érintő tünetek: csalánkiütés, ekcéma, bőrviszketés, bőrpír

Emésztőrendszeri tünetek: hasi görcsök, hasmenés, hányinger, hányás, bélgázosság, puffadás

Súlyos esetben a reakció nem marad lokalizált, hanem az egész szervezetre kiterjed. Ebben az esetben az immunsejtekből rövid időn belül nagy mennyiségű kémiai mediátor szabadul fel, ami sokkos reakcióhoz, kezelés nélkül halálhoz is vezethet.

Az allergia tünetei gyakran keverednek, összetévesztődnek az intolerancia vagy éppen autoimmun betegségek tüneteivel. Az intolerancia tünetei az allergia tüneteivel hasonlóak, de nem immunválaszon alapuló betegségek ezek, hanem más mechanizmusok állnak a háttérben, pl. enzimhiány. Az autoimmun betegség tünetei az allergia tüneteivel hasonlóak, szintén immunrendszeri megbetegedés, de abban különbözik az allergiától, hogy nem idegen molekula ellen lép fel az immunrendszer, hanem saját fehérjét támad meg.

 

Légzőszervi allergiák:

Közülük leggyakoribb az allergiás nátha, mely az orrnyálkahártya gyulladását jelenti. Lehet szezonális (szénanátha) és egész éven át tartó. Szakirodalmak szerint a tüneteket a levegőben nagy mennyiségben megtalálható virágpor szemek váltják ki, de mi az igazság valójában?

Lássuk, mit mond erről a Germán Gyógytudomány Hamer doktor munkásságának köszönhetően:

Az allergia egy válaszreakció, figyelmeztető jelzés egy újbóli konfliktusba való visszaesésre (tehát hogy az adott konfliktust az egyén még nem oldotta meg maradandóan életében). Az, hogy az allergia hol jelenik meg (kívül a bőrfelületen, az orrnyálkahártyán, vagy a test melyik részén), meghatározza, hogy milyen konfliktus tartalmat kell keresnünk. Lássuk mi a helyzet pollen allergia estén.

Ez egy orrnyálkahártya allergia –> taknyolás hosszú időn keresztül, amikor irritál, bizsereg az orr belseje. Ez egy orrnyálkahártya különprogram, mely akkor jelentkezik, amikor már lelkileg megoldottuk a konfliktust. A tüneteket ebben az esetben egy orr belsejével kapcsolatos konfliktus indítja be. Ez először nem pollennel kapcsolatos, majd csak akkor válik azzá, amikor az egyén beforgatja magát az ördögi körbe! Az illető elszenved egy “nem tetszik ez nekem” konfliktust – amikor valaminek az előszele nem tetszik neki. Látott, vagy hallott valamit, ami számára fontos, súlyos, veszélyes, lényeges, amin megütközik. Szóval  van valami a levegőben, ami nem tetszik neki. Ez valamilyen életesemény. Mondjuk a munkahelyen meghallja, hogy 40 főből 10-et ki akarnak rúgni. Nem nagyon tetszik ez neki, megijed, hogy csak nehogy őt is menesszék. Amíg benne van a konfliktusban, fekélyesedik az orrnyálkahártya. Ezt nem veszi észre, tünet ilyenkor még nincs, maximum száraz érzése van az orr belsejében. Amikor a konfliktus megoldódik, mert pl. kiderül, hogy vaklárma volt az egész híresztelés, nem is bocsátanak el embereket, megnyugszik, és perceken belül elindul az orrának a folyása, váladékozása. Ekkor elmegy orvoshoz és megkapja a diagnózist: Önnek allergiája van. Na ekkor megijed attól, hogy a polleneket nem is látja, csak ott vannak a levegőben, de nem szeretné, nem tetszik ez neki és így a korábbi életeseményének a konfliktusa befordul egy allergia konfliktusba. Ez egy ördögi kör, egy orr belsejével kapcsolatos elválasztási konfliktus:”nem akarok taknyolni, nem akarok allergiás lenni, nem akarom a polleneket az orromban érezni, mert annyira megszenvedtem a múltkor is”. Amikor valaki tavasszal, a pollenek megjelenése után nem sokkal éli át az első ilyen életeseményt, onnantól kezdve minden tavasszal újra fogja produkálni ezeket az allergiás tüneteket egészen addig, amíg ki nem békül a pollenekkel, ameddig rá nem jön, hogy pontosan a pollen utálkozása az, ami az orr nyálkahártya levedzését, irritációját előidézi. Ha nem drámázna, nem félne a pollentől és úgy tekintene az allergiára, hogy az valójában egy átmeneti jelenség (ami arra utal, hogy elszenvedtünk egy orr belsejével kapcsolatos konfliktust), az nem lenne visszatérő jellegű. Amiért visszatérő jellegű, hogy minden évben újból és újból beforgatja magát a konfliktusba és így rendszeresen produkálja a tüneteket.

Ha az allergiás tünetek a bőrön jelentkeznek, az egy elválasztási, elszakítási konfliktus vagy egy elszakítás félelem. Pl. a mogyoró fogyasztás hogyan van összefüggésben a bőrkiütéssel? Amikor valaki éppen mogyoró evészet közben szenved el egy drámai sokk élményt, pl. szemtanúja annak, hogy megdöglik a hörcsöge, vagy elveszít egy kedves hozzátartozót, a mogyoró evés, a mogyoró íze társul a sokk élményhez, amit evés közben elszenved. Ettől kezdve később, amikor mogyorót eszik, eszébe jut hogy de rossz volt akkor ami történt, hű de borzasztó volt. Az ember érzelmileg belemegy az emlékbe, amihez az agya társította a mogyorót, úgyhogy az érzelem felidézéssel egyidejűleg újból meg fog jelenni az allergiás tünet. Szóval nem a mogyorót kell betiltani ilyenkor, hanem megfigyelni mikor jönnek elő a tünetek, mi zajlik éppen benne.

Felföldi Melinda

BodyWakes egészségmentor

Életmódváltás mesterfokon
online előadás
ÉRDEKEL

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.