Hajdina – Egy méltánytalanul mellőzött gabona?

Hajdina – Egy méltánytalanul mellőzött gabona?

Talán már sokótoknak ismerősen cseng a hajdina neve, de még mindig akadnak, akik nem tudják mi fán is terem pontosan? Már, ha egyáltalán fán terem…

Miféle növény ez, és hogyan érdemes beillesztenünk étrendünkbe?

Egyáltalán gabona?

Vagy minek nevezhetjük tulajdonképpen a hajdinát, vagy másnéven pohánkát, tatárkát? Miben különbözik a búzától, árpától, rozstól, és miért érdemes kiváltanunk a glutén tartalmú gabonákat ezzel az alternatív verzióval?

Kezdjük talán a megnevezésnél. A hajdina valójában a keserűfű félék családjába tartozik, rokoni kapcsolatban áll a rebarbarával és a sóskával, s csupán a hétköznapi életben soroljuk a gabonákhoz.

Származását tekintve Közép-Ázsiában honos. Európába a középkorban mongol és török hódítók által került be.

És hogy miért kedveljük?

A hajdina gluténmentes, biztonságos keményítő tartalmú növény. Tápanyagát tekintve szénhidrátban gazdag élelmiszer, 56-77%-ban tartalmaz biztonságos keményítőt és 17-20%-ban élelmi rostokat.

Mindemellett értékes vitaminforrás. A B vitaminok tekintetében majdnem a teljes felhozatal megtalálható benne, bővelkedik továbbá E-vitaminban, és rutinban (P-vitamin), mely kiváló magas vérnyomás kezelésére.

Találunk benne különböző antioxidánsokat, például metionint, ami egy kén tartalmú esszenciális aminosav és igen erős antioxidáns hatással bír.

Funkcionális szempontból a metionin segíti a zsírok lebontását és felszabadítását a májszövetből. Ezáltal fontos szerepe van például a zsírmáj létrejöttének megakadályozásában, továbbá segíti a májsejtek regenerációját, hozzájárul a máj méregtelenítéséhez.

De ez még nem minden!
A metionin javítja a máj lecitin képző képességét, a lecitin pedig a veszélyes koleszterolok lerakódását gátolja meg az erekben, így segít megelőzni például a szív és érrendszeri betegségek és az epekő kialakulását.

Hozzájárul továbbá a zsírégetéshez, mivel a zsírok bontáshoz történő szállításában is részt vesz, tehát segíti a zsír energiává való átalakulását.

Emellett csökkenti a vér hisztaminszintjét, így hisztaminérzékenység esetén is hasznos kiegészítő.

Kén tartalmú aminosavként, a haj, bőr és köröm felépítésében, erősségének, rugalmasságának fenntartásában, és az öregedés folyamatának csökkentésében is fontos szerepet játszik.

Hiányában a vese megfelelő működése károsodhat, vízvisszatartás, duzzanatok, ödémák keletkezhetnek.

Tehát a hajdina nem csak, hogy nem káros, de kifejezetten jótékony hatással is bír szervezetünkre. Emellett pedig sokféle felhasználási lehetősége létezik.

Megfőzhetjük köretként vagy kása gyanánt, és találkozhatunk vele liszt formájában. Elkészítése nem igényel sok körültekintést, gyorsan és egyszerűen megfőzhető, bár én azt javaslom főzés előtt, finoman pirítsátok át a szemeket, sokkal ízletesebb úgy a végeredmény.

Sütéshez is kiváló, előszeretettel alkalmazzák kenyér vagy akár palacsinta tésztához is.

Sokan erőteljes íze miatt mellőzik, de ebben sem lehetünk egyformák, van, aki épp ezért szereti. Ha mégsem nyeri el szívünket a különleges ízvilág, egy kis citromlé hozzákeverésével csökkenthetjük annak erőteljességét.

Ami biztos, hogy a hajdina kevés ember számára marad semleges. Vagy kedveljük vagy ki nem állhatjuk, de kipróbálni mindenképpen érdemes.

És hogyha már fogyasztjuk típusonként, hogyan érdemes vele bánnunk?

Szénhidrát típusként nyilván bőségesebben élhetünk vele, fogyaszthatjuk bátran minden formáját a megfelelő zsír és fehérje bevitel mellett természetesen.

Saját egyensúlyi arányokkal az ebbe a típusba tartozóknak is kiváló opció.

Fehérje típusként pedig szintén nem kell mellőznünk, de érdemes odafigyelnünk, hogy magas keményítő tartalmú forrásként optimális keményítőben szegény szénhidrátokkal együtt fogyasszuk, például sok idényzöldséggel, egy kiadós hajdina saláta gyanánt.

Jó étvágyat hozzá!

 

Kiss Vivien

BodyWakes Egészségmentor

Életmódváltás mesterfokon
előadás
ÉRDEKEL

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.