Hormontípusok és változásaik a babavárás alatt

Hormontípusok és változásaik a babavárás alatt

Kicsit ismételjünk. Mi is az a hormontípus? Hogy jön ez most ide?
Azt már bizonyára sokan tudjátok, de sok az új is azért mostanság, hogy nálunk az alaptézis, hogy nem vagyunk egyformák. Nem lehet sem a sablondiétákat és sem a sablon edzésterveket ráhúzni mindenkire, mert nem működnek. Ezt is biztos sokan tudjátok, és tapasztaltátok is már.
Oké, de akkor mi a megoldás…jöhet jogosan a kérdés.

A megoldás az, hogy egy olyan életmódot, egy olyan diétát kövess, amit egy életen át tudsz tartani, ami csak a te testedhez szól, csak a Te genetikai kódodat veszi figyelembe, csak a Te egyéni sajátosságaidat, a Te egészségügyi kihívásaidat, ami nem önsanyargatás lesz, mert amellett nem fogsz kitartani hosszú távon. Oké oké, de hogyan lehet ilyet szerezni? Jöhet a kérdés ismét jogosan. Elárulom. 🙂

Pár szóban arról, milyen módszerrel is dolgozunk, hogy értsétek.
Ugye az alap, hogy nem vagyunk egyformák. Több faktort vizsgálva feltérképezzük a saját anyagcseretípus profilodat, és egy 100%-ban személyre szabott útmutatót kapsz a testedhez, tulajdonképpen egy GPS-t. Mik ezek a faktorok?

Először is a vegetatív idegrendszer, az égető rendszer, vagyis a sejtszintű energianyerő folyamatok, a hormonrendszer, egyéni sajátosságok, sejtszintű vitalitás vizsgálata, szénhidrát tolerancia, azaz a hasnyálmirigy kapacitás vizsgálata, hogy mennyire tudjuk a szénhidrátokat jól feldolgozni és mennyire tudjuk jól átalakítani energiává. Tulajdonképpen egy komplett anyagcseretípus mérés során feltérképezzük a teljes szervezetedet. Csakhogy lássátok, ez mennyire komoly téma, csak egy kis kitérő, hogy mit is jelent az anyagcsere. Az anyagcsere a szervezetünkben lezajló biokémiai folyamatok összessége. Tehát tulajdonképpen szinte minden.
Persze ez most csak egy nagyon tömör, rövid, zanzásított összefoglaló volt a módszerünkről. Mert ezeken felül elemzünk laborokat, alkalmazunk funkcionális táplálkozási protokollokat is, amennyiben egy adott egészségügyi kihívás azt megkívánja. És bizony rendszerint megkívánja, mert egy re több olyan kliens látogat el hozzánk, akiknek konkrét egészségügyi kihívásuk van, ami bizony elég komplex kezelést és odafigyelést igényel. Na de kanyarodjunk vissza a fő témánkhoz, ami nem más mint a hormontípus meghatározás.

Szóval most a fent említett faktorok közül a hormonrendszert fogom kicsit kivesézni, rátérve mi történik ezzel a babavárás alatt.
Tehát az a lényeg, hogy van 4 fő domináns hormontermelő mirigyünk, ezek a következők: agyalapi mirigy, pajzsmirigy, mellékvese és a petefészek. Nyílván sokkal több is van a szervezetünkben, ez a 4 a domináns. Azt érdemes tudni, hogy mindenkinek van egy domináns hormontermelő mirigye, mely befolyásolja azt pl., hogy mely ételektől hízik, ha rendszeresen fogyasztja őket, hova hízik és milyen betegségekre hajlamosítható. Tehát mindenkiben megvan mindegyik hormontermelő mirigy, de mindenkinek van legalább egy, ami domináns, ami azt jelenti, hogy az nála eleve aktívabban működik, hogy az általa termelt hormonok erőteljesebben fejtenek ki hormonális aktivitást.

De mik is azok a hormonok? A hormonok olyanok, mint a hírvivők, ki be kapcsolnak bizonyos funkciókat, és receptorokhoz csatlakozva fejtik ki hatásukat. És csak a szabadon lévő hormonok tudnak aktívan működni. Nyílván sok minden hatással van a működésükre, de minő véletlen, a táplálkozás bizony itt is főszerepet játszik. Tehát a táplálkozásunkkal nagymértékben tudunk hatni egyes hormontermelő mirigyeink működésére. Minden hormontípusnak megvannak az alkati és pszcihés jellemző is, egyébként. Szóval vannak, akik agyalapi hormontípusba tartoznak, vannak akik a pajzsmirigy hormontípusba, vannak akik a mellékvese típusba és egyes hölgyek a petefészek típusba Sőt vannak akiknek nem csak egy, hanem két hormontípus is dominál, egy elsődleges és egy másodlagos, nyílván mindig megvan az, hogy melyik az elsődleges.

Oké, de miért fontosak ezek, és miért jó, ha tudjuk, hogy melyik hormontípusba tartozunk? Többek között azért, mert akkor el tudjuk kerülni azokat az élelmiszereket, amelyek számunkra kifejezetten nem jók. De ugye sokan mondják, hogy de amit megkívánunk azt meg kell enni, mert az jó. Hát, ha ez a tézis igaz és jó lenne, akkor bizony nem itt tartana a népesség egészségügyi állapota. De akkor miért van itt tévhit, és miért nem igaz ez az állítás? Elmondom.

Sok esetben valóban jól érezzük, hogy mi a jó nekünk, de ezt inkább a táplálkozási típusunk oldala, tehát sokan jól érzik, hogy nekik jót tesz a több hús adott esetben, vagy valaki érzi, hogy ő bizony inkább a szénhidrátokat kívánja jobban, és kevesebb hússal is elvan. Viszont a hormontípusunk szempontjából pont azokat az ételeket kívánjuk sajnos, ami amúgy nem jó nekünk.
De miért van ez?

Azért, mert amikor elfogyasztunk egy olyan élelmiszert, ami stimulálja a háttérben az adott hormontermelő mirigyünket, kiváltva ezzel egy pillanatnyi jó érzést, adva egy energialöketet, és ezért azt hisszük, hogy ez jó nekünk. Ezért még többet eszünk ezekből az ételekből, egyre többet egyre sűrűbben, ugyanis a szervezet egy idő után hozzászokik egy bizonyos mennyiséghez, és ugyan annyitól már nem fogjuk érezni azt a jó érzést, és ezért még többet eszünk belőlük, mert azt hisszük ez jó. Így okozva egy ördögi körben függőséget ezektől az élelmiszerektől.
Persze ennek nem vagyunk tudatában és nem is gondoljuk, hogy ezzel ártani tudunk, pedig bizony nagyon sokat. Ugyanis ha a rendszeresen, a számunkra nem jó élelmiszerekből mindig eszünk, ezzel ugye arra kéztetve az adott hormontermelő mirigyet, hogy dolgozzon dolgozzon dolgozzon, hiszen folyamatosan ingereljük, mely ingerek arra kéztetik, hogy egyre több hormont állítson elő, ergo eleinte túl fog működni, ami sok esetben még nem feltétlenül jár tünetekkel (vagyis jár csak nem tulajdonítanak neki jelentőséget), majd egy idő után viszont elfárad a folyamatos dolgoztatástól, és elkezd alulműködni. Hiszen már nem tudja kellőképp ellátni a feladatát, mert kifáradt. Tehát bekövetkezik az alulműködés, na ennek a jeleit már többen észlelik, hisz ilyenkor teljesen meg tud borulni a hormonegyensúly, aminek számos káros mellékhatása van egészségünkre nézve. Többek közt az elhízás is.Szóval ez egy nagyon komoly dolog.

Tehát bizony érdemes tisztában lennünk a hormontípusunkkal, mert akkor nagyban hozzájárulhatunk egészségünk megőrzéséhez.

Na de hogy jön ide a babavárás?
Úgy, hogy a várandósság alatt az eredeti hormontípus megváltozik, és bekapcsol értelemszerűen a petefészek hormontípus, tehát az lesz az elsődleges, az veszi át a szerepet, az irányítást. Hiszen ilyenkor ugye a petfészek működése eléggé aktív, és már kb. a 10-12.hétre tuti átveszi a vezetést. 🙂 Nyílván akinek előtte is petefészek hormontípus volt a domináns, annak ez nem túl nagy változás, akinek viszont nem, mint ahogy nekem sem, az bizony ezt jobban megérzi.

És miben nyílvánul ez meg?
Főleg abban, hogy elkezd olyan ételeket kívánni, ami pont a petefészek hormontípusnak amúgy nem jók hosszú távon.
Mik ezek? A csípős, nehéz fűszeres ételek, zsírosabb tejtermékek, vörös húsok, vagy épp belsőségek.
És mit gondoltok véletlen az, hogy egy várandós nő jobban kezd el narancsbőrös is lenni? Dehogy véletlen. Hiszen a petefészek típusú hölgyek eleve hajlamosabbak a narancsbőr könnyebb kialakulására, különösen ha fogyasztják előszeretettel az említett ételeket. Tehát nem maga a várandósság ténye miatt lesz egy nő sokkal narancsbőrösebb, hanem bizony a hormonok kőkemény játéka miatt.

Persze ugye ha ennek tudatában vagyunk, akkor ezen nagyon sokat tudunk segíteni. Elsőként a legegyszerűbb, hogy elkerüljük azokat az ételeket, melyek kiváltják ezeket a hormonális változásokat, na persze tudom én azt, hogy ezt csak kimondani ilyen egyszerű, a gyakorlatba átültetni azért már más.
Viszont itt jön az be, hogy milyen életmódot folytattunk már a várandósság előtt. Hisz ha már előtte is tisztában voltunk azzal, hogy milyen típusba tartozunk, és annak megfelelően étkeztünk, akkor a várandósság alatt már könnyebb dolgunk van, hiszen a szervezetünk már megszokta, hogy nem esszük a neki nem jó ételeket. Mert persze a kívános reakciók jönnek ám a várandósság alatt mindenkinél, ha tudatos ha nem, ugye erről is már írtam korábban is, hogy én is kívánós lettem, én is elcsábultam, és csábulok is, na de nem mindegy mennyire és nem mindegy honnan indulunk.
És nyílván ez is még számos más dologtól is függ, de az biztos, ezek a kívános reakciók csökkenthetőek, ha kellően tudatosan odafigyelünk magunkra, és úgy táplálkozunk, ahogyan azt a táplálkozási típusunk és hormontípusunk is megkívánja. Hiszen ha nem esszük a számunkra nem jó élelmiszereket, akkor ugye nem stimuláljuk a háttérben az adott hormontermelő mirigyet, így az nem fog túlműkődni, nem fog feleslegesen több hormont termelni, tehát nem fogja elindítani azt az ördögi kört, hogy folyamatosan kívánjuk, ami amúgy nem jó. De ha ezt valaki a várandósság alatt kezdi el, az nagyon kemény. mert még nekem is az, pedig már évek óta „tisztán” eszem, és úgy, ahogyan nekem jó, nyílván kisebb bűnözésekkel.

Szóval itt megint le tudunk vonni egy olyan következtetést, hogy a nők nem azért híznak el a várandósság alatt mert terhesek lettek és baba van a pocakjukban, és hát ilyenkor ez normális….nem, nem normális, hanem azért híznak el, mert pont azokat az ételeket kívánják még jobban, amik amúgy nem jók nekik, és ha előtte sem figyeltek erre oda, akkor az tény, hogy ez a várandósság alatt felerősödik. De ugye ezt nem rakják össze, bennük csak annyi van, hogy terhes lettem, szültem, ezért elhíztam. Hát nem. Ez bizony egy komoly biokémiai folyamat eredménye, de semmiképp nem a babáé.

A kulcs itt is, mint mindig az életmódváltásban, egy olyan módszer megtalálásában van, amit egy életen át tudunk tartani, amihez bármikor visszatérhetünk, mert tudjuk, hogy az a mi térképünk a testünkhöz.
Nyílván várandósan sem késő elkezdeni odafigyelni, a baba miatt is, csak ha akkor kezdjük, akkor azért nehezebb dolgunk lesz. De minden csak egy döntés kérdése, minden fejben dől el, és bármire képes vagy, szóval meg lehet csinálni, és a tested is és a baba is meghálálja majd.

Arról meg aztán külön posztot lehetne írni, hogy a későbbi gyerekkori betegségeknek, és akár felnőttkori betegségeknek hány %-a vezethető vissza oda, hogy magzati korban, már a pocakban milyen volt a táplálása a babának, hogy milyen életmódot folytatott az anyuka.

Ez óriási felelősség, érdemes ennek tudatában lenni.

Csodás hétvégét Nektek!

(a kép második várandósságom, 2015.09.25-én szültem)

Életmódváltás mesterfokon
előadás
ÉRDEKEL

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.