Mi volt előbb a tyúk vagy a tojás? Bővebben a TOJÁSRÓl…

Mi volt előbb a tyúk vagy a tojás? Bővebben a TOJÁSRÓl…

A tojás korunk kedvelt reggeli étele és gyakori alapanyag főételek vagy sütemények készítésénél is.
Valójában viszont jóval több ennél.

A tojás sárgája tulajdonképpen mint petesejt funkcionál és ezt veszi körül a tápanyag raktárként működő tojásfehérje, melyet meszes burkolat (tojáshéj) védelmez.

Valójában egy igazi tápanyag bombáról beszélünk. Rengeteg vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, emellett nem csak teljes értékű, de minden szempontból az egyik legjobb fehérje forrás.

Sok más élelmiszerhez hasonlóan ugyanakkor a tojás sem úszta meg az ellentétes információk, rémhírek és támadások sorát.

A legismertebb tojást ért rágalom a koleszterinnel kapcsolatos. Mégpedig, hogy a tojás emeli a koleszterin szintet és ezáltal a szív és érrendszeri betegségek kockázatát.
Ez a téma több szempontból is megosztó (már csak ha tisztába tesszük, hogy a koleszterin valójában egy elképesztően fontos anyag, mivel többek között hormonjaink nagy része is ebből állítódik elő) de ha csak a tojás és a koleszterin összefüggésére fókuszálunk akkor a kép a következő:
A koleszterinnek két fajtája is van a HDL, azaz a „jó” koleszterin és az LDL, azaz a „rossz” koleszterin. Ha még tovább bontjuk akkor az LDL koleszterinnek is van két fajtája, a nagy és könnyű LDL, ami gyakorlatilag ártalmatlan és a kicsi és sűrű LDL, ami valóban veszélyes lehet, mivel könnyedén megakadhat, eltömődést és gyulladást okozhat.

Tehát egy fontos mutató lehet a HDL/LDL arány, de ami ennél is fontosabb az az LDL részecskék mérete.

A tojás pedig valójában a HDL koleszterin szintjét növeli, sőt (!) bizonyos kutatások azt mutatták, hogy segíti az LDL részecskék optimalizálását a nagyobb irányba.
Összességében tehát a tojás nem hogy veszélyes, de kifejezetten jótékony is lehet.

Főleg ha figyelembe vesszük, hogy rengeteg létfontosságú tápanyagot tartalmaz, elsősorban a tojás sárgája (amit sokan előszeretettel mellőznek).
És, hogy mik ezek pontosan?

Ilyen például a kolin, ami számos jó tulajdonsága mellett az agy egyik fő tápanyaga, így segíti például az emlékezőképességet. Várandósság esetén fokozottan ajánlott fogyasztása, elsősorban lágyan, mivel a kolin 300-400%-kal csökkenti az idegcső elzáródás valószínűségét a magzatnál.

Megtalálhatóak benne bizonyos antioxidánsok, mint a lutein és zeaxantin, melyek a szem egészségére gyakorolnak pozitív hatást.

Illetve a tojás nagyon jó szelén forrás is, ami fontos szerepet játszik több a pajzsmirigy működését befolyásoló enzim termelődésében és működésében.
Mindemellett gazdag B2-, B5-, és B12- vitaminokban is.

És ez még csak a sárgája…

Mindezt még körül öleli, a tojásfehérje, ami az egyik legkiválóbb fehérje forrás, mivel mind a 9 esszenciális aminosavat tartalmazza, ráadásul nagyon jól emészthető, kiválóan hasznosul továbbá lassú felszívódású, ezért hosszú órákra ellátja szervezetünket.

Ráadásul nagyon jól felhasználható és nem utolsó sorban még finom is. 

Nem csak hagyományos élelmiszerként, hanem fehérjeporként is hozzájuthatunk a tojásfehérjéhez, de érdemes először kisebb mennyiséggel próbálkozni, hogy eltudjuk-e az ízét fogadni, illetve még véletlenül sem puffadunk-e tőle.

De! És most jön a csavar… A tojás sem jó mindenkinek!

Egyéni érzékenysége bárkinek lehet rá és itt főleg a tojásfehérje szokott rizikós lenni.

Autoimmun betegség esetén pedig két élű a megközelítés.

Megkülönböztetünk olyan autoimmun betegségeket, melyek esetén immunglobulin A szint emelkedés van, és T-helper 1 immunsejt dominancia, és vannak olyanok is, amikor immunoglobulin E szint emelkedés és T-helper 2 dominancia áll fenn.

De mit is jelent mindez pontosan?

Amikor idegen anyagok (antigének) jelennek meg a vérben, az immunrendszer immunglobulinokat, azaz antitesteket termel, hogy felismerje és megjelölje a szervezetbe került idegen anyagokat. Ezeknek több fajtája van, ilyen az előbb említett immunglobulin A, és immunglobulin E is.
Miután az idegen anyagokat megjelölték az antitestek, jönnek a katonák vagyis a limfociták, akik segítenek az antigének semlegesítésében, elpusztításában. Ilyenek például a T-helper 1 és T-helper 2 immunsejtek is.

Abban az esetben, ha a Th1 dominál és IgA szint emelkedés történik (például I-es típusú cukorbetegség, Hashimoto szindróma, pikkelysömör), a tojás kihúzása funkcionálisan nem szükséges.

Míg ha Th2 fehérvérsejt dominancia és IgE szint emelkedés van, akkor a tojásfehérje a benne található lizozim enzim miatt mindenképp kerülendő élelmiszer.

Ellenben, ha nincs érzékenységünk és/vagy az előbb említett Th2-es dominanciával társuló autoimmun betegségünk, akkor bátran fogyaszthatjuk ezt a szuper táplálékot.

Szénhidrát típusként óvatosabban, egyensúlyi típusként saját arányoknak megfelelően többet, fehérje típusként pedig bátrabban használva a tojást egészben, mint fehérjeforrást.
Itt érdemes vigyázni vele, hogy más és más gramm értékekkel számolhatunk a tiszta fehérje és az egész tojás esetében. Ha pedig önmagában a sárgájával szeretnénk számolni ott zsírforrásként érdemes alapul vennünk. De tápanyag bevitel szempontjából egészben a legteljeskörűbb.

Kiss Vivien
BodyWakes Egészségmentor

Életmódváltás mesterfokon
előadás
ÉRDEKEL

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.