A pajzsmirigy alulműködés és a mellékvese kapcsolata

A pajzsmirigy alulműködés és a mellékvese kapcsolata

Ha valakinek pajzsmirigy alulműködéses tünetei vannak (fáradtság, lassú anyagcsere, hízás, hajhullás, bőrszárazság, depresszió, dekoncentráció, emelkedett koleszterinszint, puffadás) legtöbb esetben a probléma megoldása érdekében csak a pajzsmirigyre fókuszálnak, mint beteg szervre, pedig a legtöbb pajzsmirigy alulműködést kiváltó ok, nem a pajzsmirigy rendellenes működésében keresendő.

Bizony sok esetben a pajzsmirigy csak áldozat, és a kiváltó okot máshol lehet megtalálni. Korábban írtam már ilyen kiváltó okokról, mint például az immunrendszer zavara vagy a bél rendellenes működése. Egy pajzsmirigy alulműködéssel járó kórképet mindig holisztikus szemlélettel az egész testet vizsgálva és az ok-okozati összefüggéseket felkutatva lehet megoldani. Sokszor a pajzsmirigy hormon gyógyszeres pótlása elkerülhetetlen, de soha nem a megoldás lesz, hanem csak tüneti kezelés.

Egyik ilyen kiváltó ok a mellékvese rendellenes működése lehet, ami bizony erősen befolyásolja a pajzsmirigy működését is. Bizony a gyenge mellékvesék okozhatnak pajzsmirigy alulműködéses tüneteket anélkül, hogy a pajzsmirigyben bármi észlelhető probléma lenne. Ilyen esetekben a pajzsmirigy kezelése szükségtelen és hatástalan, helyette a mellékvesékre kell koncentrálni, mert ez lesz a kulcsa a pajzsmirigy működés javításának.

De mi is a mellékvesék szerepe? A mellékvesék a vesék felső csúcsán foglalnak helyet. A veséhez hasonlóan páros szerv. Kéreg és velőállományból áll. A mellékvesekéreg fő funkciója szteroid hormonok termelése. Az emberi mellékvesekéreg által termelt szteroidok pl. a mineralokortikoidok (aldoszteron, dezoxikortikoszteron), glukokortikoidok (kortizol, kortikoszteron), androgének (férfi nemi hormonok). A mellékvese velő állománya pedig adrenalin és noradrenalint termel.

Tehát egy elég fontos hormontermelő szerv a mellékvese, amit egyébként az agyalapi mirigy és a vegetatív idegrendszer szimpatikus ága vezérel. A pajzsmirigy egészséges működésének szempontjából, most a mellékvese által termelt kortizol hormonról fogok egy kicsit bővebben szót ejteni.

A kortizol egy antistresszhormon, akkor termelődik nagyobb mennyiségben, ha tartósan ki vagyunk téve fizikai, mentális vagy lelki terhelésnek. Egy igazi „túlélőhormon”, mert a stresszhelyzetekhez való azonnali fizikai alkalmazkodásunkat segíti elő. A kortizol minden mozgósítható energiaforrást azonnal aktivál, hogy azt lehető leggyorsabban felhasználhassuk. A kortizol emeli a vércukorszintet, növeli a vérnyomást és a pulzust, hatására fokozódik az egész test vérellátása.

A természetes szintje a kortizolnak reggeli órákban a legmagasabb, ezzel „melegíti be” a szervezet magát az éjszakai pihenés után. Ha reggel nem emelkedne meg a kortizol szintünk, akkor ki sem bírnánk kelni az ágyból. Tehát jelentős szerepe van az életünkben és mint minden hormonból se a túl kevés, se a túl sok nem ideális, mert hormonális egyensúlytalanságot okoz és olyan láncreakciót indít el a testben, ami a többi szerv működésére is hatással lesz.

Bizony a megfelelő mennyiségű kortizol elengedhetetlen a pajzsmirigy hormonok termelődéséhez is, szerepe van a pajzsmirigy által termelt T4 (inaktív előhormon) T3 (aktív pajzsmirigy hormon, amit a sejtek felhasználnak) hormonná történő jó átalakításához, valamint a sejteken lévő pajzsmirigy hormont érzékelő receptorok jó működéséhez. Ha nincs elég kortizol, akkor a pajzsmirigy által termelt, vagy már egy kezelt pajzsmirigy alulműködés esetén kívülről bevitt (gyógyszer) hormonok nem tudnak bejutni a sejtekbe és nem tudják a hormonális aktivitásukat kifejteni, emiatt pajzsmirigy alulműködéses tünetek alakulnak ki vagy maradnak fent. Hosszan tartó kortizol hiányos állapot esetén a sejteken lévő a pajzsmirigy hormonokat érzékelő receptorok (jelfogók) el is tűnhetnek, amíg a hiányállapot meg nem szűnik!

A túl magas kortizol szint sem megfelelő. Ebben az esetben a sejtek membránjában szintén csökken a T4 -> T3 hormonná történő átalakítása, a szövetek rezisztensé (érzéketlenné) válnak a pajzsmirigy hormonokra és hiába mutatnak a laborértékek normál T4 és T3 szintet, a sejtekbe nem jutnak be a pajzsmirigy hormonok és alulműködéses tünetek alakulnak ki.

Ráadásul a mellékvese-stressz megzavarja a HHM-tengelyt is. A HHM tengely a hipotalamusz -> hipofízis (agyalapi mirigy) -> mellékvese működési vezérlése. Ha túl van terhelve a mellékvese, akkor a „pisztoly” fordítva is elsül és a krónikus stressz válasz vissza fog hatni a mellékvesét vezérlő agyalapi mirigyre és az azt irányító hipotalamuszra, aminek hatására azok aktivitása elnyomódik. A gond ezzel az, hogy a pajzsmirigyet is a hipotalamusz – hipofízis vezérli. Ha csökken ezek szervek működése, akkor a pajzsmirigy is alulvezérelt lesz. Ez a laborképben úgy jelentik meg, hogy mind a TSH (ezzel a hormonnal stimulálja munkára az agyalap mirigy a pajzsmirigyet), mind a T4 és T3 szintek is alacsonyak lesznek, úgymond leszabályozódik a test.

Ha ez nem lenne még elég, akkor a mellékvese-stressz (mellékvese túlterhelése) hozzájárul az autoimmunitás (amikor az immunrendszer katonái a szervezet saját egészséges szöveteit megtámadják) kialakulásához az immungátak gyengítésével. Az emésztőrendszer, a tüdő és a vér-agy gát jelentik a szervezet elsődleges immungátjait. Megakadályozzák, hogy idegen anyagok kerüljenek a véráramba és az agyba. A mellékvese-stressz gyengíti ezeket a gátakat, ezzel összeségében gyengítve az immunrendszert és elősegítik az immunrendszer szabályozási zavarát. Ilyen zavar lehet pl. amikor az immunrendszer a pajzsmirigy egészséges szöveteit támadja meg, annak gyulladásos pusztulását és így alulműködését okozva (Hashimoto szindróma).

Nők esetében a mellékvese-stressz úgy is tud pajzsmirigy alulműködést okozni, hogy a hosszú időn keresztül fennálló magas kortizol szint csökkenti a máj azon képességét, hogy a vérből kivonja a felesleges ösztrogént (női nemi hormon). A felesleges ösztrogén megemeli a tiroxin (pajzsmirigy hormon) kötő fehérje a TBG szintjét. Ha túl sok pajzsmirigy hormon kezd TBG-hez kötődni, akkor az alulműködéses tüneteket fog okozni, mert a TBG-hez kötődő pajzsmirigyhormon inaktív.

Tehát ezek az okok a mellékvese irányából tudnak pajzsmirigy alulműködéses tüneteket okozni. Ráadásul a pajzsmirigy alulműködés is stresszként éli meg a szervezet, ami szintén negatívan hat hosszútávon a mellékvesékre. Így az ördögi kör be is zárul.

De mi akkor a megoldás?

A megoldás ugyanúgy, ahogy a probléma összetett és úgy hívják életmódváltás! Hiszen a stressz az, ami először túlterheli a mellékveséket, amitől magas lesz a kortizol termelés, majd mivel minden hormontermelő mirigy kapacitása véges, később a kimerült mellékese már képtelen megfelelő mennyiségű kortizolt előállítani és átmegy alulműködésbe, azaz kifáradásba. És mint fent írtam, se a túl magas, se a túl alacsony kortizol szint nem ideális.

És mi okozhat mellékvese-stresszt?

Túlzott fizikai, lelki vagy mentális terhelés. Ami bizony a mai világban nagyon könnyen előfordul. Nézzünk erre pár példát:

Fizikai stressz például:

  • táplálkozás: nem megfelelő minőségű, arányú és mennyiségű szénhidrát bevitel okozta vércukorszint ingadozás; rossz bélműködés; ételintoleranciák (elsősorban glutén terhelés miatt); minőségi vagy mennyiségi éhezés; szélsőséges fogyókúrák, helytelen táplálkozás okozta alacsony sejtvitalitás
  • betegségek: krónikus fertőzések, autoimmun problémák, gyulladás, környezeti mérgek okozta toxikus állapot
  • sport: a túlzott fizikai aktivitás könnyen vezethet túledzettséghez és okozhat hosszútávon mellékvese kifáradást
  • rossz vagy kevés alvás, ha nem tudunk kellően feltöltődni és pihenni

Lelki stressz például:

  • önmagunkkal való kapcsolat: önelfogadás, önszeretet hiánya, alacsony önbecsülés és önbizalom, céltalanság okozta negatív érzelmek
  • másokkal való kapcsolat: rossz párkapcsolat, rossz szülő-gyermek viszony, negatív baráti vagy munkahelyi légkör, de akár egy rossz szomszéd is, és ugyanakkor a magány, a kapcsolatok hiánya (szeretett személy elvesztése)
  • ha olyan munkát végzünk, amit utálunk
  • ha nincs elég pénzünk és a megélhetés miatt aggódunk vagy elvesztettük a vagyonunkat
  • ha nem tudunk lelkileg feltöltődni és önmagunk megvalósításának belső igényét kielégíteni.

Mentális stressz például:

  • információáradat (telefonhívások, emailek, üzenetek)
  • határidős munkák, túlterhelés
  • a meglévő képességeinkhez és kapacitásunkhoz képest, túl nagy kihívást jelentő vállalások
  • költözés, építkezés
  • rossz önmenedzsment okozta kapkodás, káosz, fejben tartok mindent, folyamatosan elkések és rohanok érzés.

Most így csoportokra szedve csak pár gyakran előforduló példát említettem, amit a szervezetünk stresszként élhet meg, leterhelődhet a mellékvese, így fokozott kortizol kiválasztást, majd hosszú távon mellékvese kifáradást okozhat, így negatívan befolyásolva a pajzsmirigy működését is.

Nem véletlenül szoktuk mondani, hogy egy egészségtudatos élet kialakításának legfőbb pillére a gondolkodásmódunk megváltoztatása. Hiszen a gondolkodásmódunk fogja befolyásolni érzelmeinket, érzelmeink a cselekedeteinket, cselekedeteink a szokásainkat, szokásaink pedig az eredményeinket, azaz az életünk minőségét.

 

Szeretettel

Szántai Zsolt

BodyWakes Alapító

Egészségmentor

Életmódváltás mesterfokon
előadás
ÉRDEKEL

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.