Van, aki szereti, van, aki utálja, kifejezetten irtózik tőle. Bevallom őszintén gyerekkoromban engem is a hidegrázott a gondolattól is, hogy megegyek bármiféle halat is. Ahogy teltek múltak az évek sikerült átlendülnöm ezen és megszeretnem különböző halféléket, aminek immáron ismerve jótékony hatásait, nagyon örülök. Igyekszem is beilleszteni a mindennapjaimba őket.

Miért?

Egyrészt mert kiváló fehérje forrásnak számítanak. Teljes értékű fehérje források, tehát minden létfontosságú aminosav megtalálható bennük, általában alacsony zsírtartalom mellett, ami persze lehet előny és hátrány is, de megfelelő arányban lehet mellé társítani a számunkra optimális zsírmennyiséget.

Másrészt, mert a tengeri halak kiváló omega3 források. Az ideális omega3 és omega6 arányokról már sokszor írtunk nektek. Míg omega6-ból különböző növényi olajokkal, magvakkal, készételekkel rengeteg kerül a szervezetünkbe, addig omega3-ból igen keveset viszünk be. Az így kialakult omega6 túlsúly pedig a szív és érrendszeri problémák, gyulladásos megbetegedések és más különböző egészségügyi kihívások alapját képezi.

Így érdemes az omega3-mat rendszeresen pótolni. Sajnos, bár a halak kiváló forrásai ennek, hiszen a szervezet számára jól hasznosítható EPA és DHA zsírsavakat tartalmazzák, még ha minden nap ennék halat, akkor is érdemes lenne étrendkiegészítő formájában is pótolnunk. Erre pedig kiváló alternatíva a halolaj.

És, hogy milyen halat érdemes fogyasztani?

Ahogy a húsoknál, úgy a halaknál is nehezíti a kiválasztást, hogy sok esetben hormonokkal és/vagy különböző szervezet idegen anyagokkal pumpálják őket a gyorsabb növekedés, nagyobb hozam céljából. Érdemes azokat a halféléket keresni, melyek valószínűleg valóban tengeriek, és vagy édesvízből horgászottak és nem tenyésztettek.

Ha ilyen jó a hal, akkor ez lehet a jollyjoker, ami mindenkinek jó?

Sajnos nem. Bár abszolút szupertáplálék, mégsem ajánlott mindenki számára.

Miért?

Van egy anyag, az úgynevezett hisztamin, mely az L-hisztidin aminosavból képződik. Részben szervezetünkben állítódik elő, részben pedig táplálkozásunkkal vihetjük be. Legismertebb szerepe az allergiás reakciókban van, a jellegzetes allergiás rekaciók kialakulásában (orrfolyás, csalánkiütés, viszketés, gyomor és bélrendszeri panaszok) nagy szerepe van.

A hisztamin bontása a májban történik diamino-oxidáz (DAO) enzim közbenjárásával. Amennyiben ez az enzim nincs megfelelő mértékben jelen szervezetünkben, csökken a hisztamin lebontás hatékonysága, és a hisztamin felszaporodik a szervezetünkben. Ekkora beszélünk hisztamin intoleranciáról. Ilyenkor hisztaminban gazdag ételek fogyasztásának hatására allergia szerű tünetek, fejfájás, viszketés, orrdugulás, emésztőrendszeri panaszok stb. jelentkezhetnek.

Illetve vannak más esetek is, amikor igyekszünk a hisztamin többletet kerülni hipoallergén protokoll részeként, például ekcémánál.

Bár a halak hisztamin szintje frissen még alacsony, minél tovább áll, annál magasabbra szökik a hisztamin szintje, így többnyire mire a polcokra kerül már magas hisztamintartalomról beszélhetünk esetében.

Érdemes tehát kerülni a halak fogyasztását, ha ilyen jellegű problémával küzdünk, amennyiben nem vagyunk benne biztosak, hogy az adott hal frissen fogott vagy frissen fagyasztott.

Mindezen felül, hogy kinek milyen halak jótékonyak, semlegesek vagy inkább kerülendők, azt nagyban meghatározza táplálkozási típusunk. Érdemes természetesen a számunkra jótékonyként vagy semlegesként megjelölt halakból válogatni.

A lazac és a pisztráng kiemelkedően magas omega3 tartalmuk miatt, kifejezetten gyulladáscsökkentő hatásúak. Ezért érdemes előnyben részesíteni őket.

Kiss Vivien

BodyWakes Egészségmentor