Olvasási idő: 5 perc

Manapság az emberek kipróbálnak mindenféle diétát az egészségügyi kihívásaik, illetve súlyproblémáik kezelése érdekében. Ilyen a KETO (ketogén) diéta is, mely egyre népszerűbbé vált/válik azon emberek körében, akik gyors, látványos fogyást szeretnének elérni.

A ketogén legkorábbi eredete Hugh Collins nevéhez köthető, aki az 1920-as években epilepsziás gyermekeket kezelt „koplalás-terápiával”. Véleménye szerint az epilepsziát, a rohamokat az emésztőrendszerből felszívódásra került különböző mérgek okozzák, és ebből arra a következtetésre jutott, hogy a táplálékmegvonás az epilepszia hatásos kezelése módja.

Később ezt a nézetet egyes kutatók helyesbítve megállapították, hogy a betegséget nem az éhezés, hanem a ketózis állapota kezeli eredményesen. (1, 2)

Az epilepszia kezelésre hatásosan használták egészen a 30-as évek végéig, amikor is a gyógyszeres kezelés egyre inkább teret nyert e kórkép kezelésében is.

FONTOS: A KETO diéta alapja az anyagcsere ketózis, azaz egy olyan állapot, amikor a szervezet tartósan nem jut kellő mértékben szénhidráthoz, akkor a máj a zsírsavakból ketontesteket állít elő. A szervezet pedig ezeket a ketontesteket, valamint a zsírsavakat használja energiaforrásként. (3)

A vizsgálatok azt mutatják, hogy ketogén diétát neurodegeneratív betegségekben (Alzheimer, Parkinson, stroke utáni állapot, agysérülés), valamint rákos felnőtt betegeknél, továbbá kisgyermekeknél és csecsemőnél egyaránt lehet alkalmazni. (3, 4.)

Az egyes egészségügyi kihívások kezelésében nyújtott előnyei mellett ugyanakkor jelentős rövid és hosszú távú kockázatai is felmerülhetnek ennek a diétának.

Az olyan emésztőrendszeri panaszokat úgy, mint pl. hasmenés, hányás, székrekedés, gyomorhurut, hypoglikémia, kiszáradás, zsírundor, zsíremésztési problémák, fehérjehiány, fertőző betegségek, a korai kockázatok közé sorolják.

JEGYEZD MEG: Hosszútávon pedig komoly problémákat is okozhat, úgy, mint pl. csontritkulás, magnézium, kálium- és nátriumhiány, vesekőképződés, vitamin- és ásványianyag hiány, vashiányos vérszegénység stb. (5, 6)

A bél mikroflórájának összetételére jelentős hatással van a ketogén étrend.

Kutatások tehát kimutatták, hogy egyes emberek enterom összetétele specifikus eltérést mutat annak tükrében, hogy fehérjében, zsírban gazdagon és szénhidrát szegényen vagy inkább fehérjében, zsírban szegényen és szénhidrátban gazdagon táplálkoznak.

Ez korrelációt mutat az egyes anyagcseretípusokkal.

Egy fehérje típusba tartozó emberben olyan bélbaktérium törzsek szaporodnak el jobban, amelyek a fehérjék és zsírok lebontását támogatják, míg egy szénhidrát típusú emberben olyanok, amelyek a szénhidrátok lebontásában segédkeznek jobban.

Ha egy szénhidrát típusba tartozó ember a KETO diéta által fehérjében és zsírban gazdagon kezd el táplálkozni, annak komoly következményei lehetnek.

Ugyanakkor, ha valaki az anyagcseretípusának megfelelően táplálkozik, akkor pont azokat a baktérium törzseket fogja táplálni, amelyek szimbiózisban vannak eredeti kolóniájával. (7-9)

A nagyobb mennyiségű fehérje- és zsírfogyasztás, alacsony szénhidrátbevitel következtében a rostfogyasztás is csökken.

Az egészséges bélflórához, valamit a bélmotilitáshoz, azaz az egészséges bélmozgáshoz, a megfelelő rostbevitel elengedhetetlen.

A bélflóra egészsége ugyanakkor jelentősen befolyásolja a szervezet ellenálló képességét, az immunrendszer működését, a mentális egészséget, és a gyulladásos folyamatokat, melyekről az immunrendszert érintő korábbi cikkemben (https://bodywakes.hu/immunrendszerunk-erositese-a-taplalkozas-altal) részletesen írtam. (10)

Mivel az alacsony szénhidrát tartamú diéták, mint a ketogén diéta is, a szénhidrátban gazdag táplálékokat mellőzik, ezáltal az ételválaszték, a változatosság csökken.

A tartósan követett ketogén diéta a tápanyagok, mint pl. vitaminok, ásványi anyagok és egyéb jótékony tápanyagok hiányához és ezáltal hiányállapotokhoz is vezethet. (12-14)

 Emellett a keto diéta következtében a citrát szint is csökken, és ezért növekszik a kálciumürítés a vesében. Mindezek miatt a ketogén étrend a vesekő kialakulásához is hozzájárulhat. (6, 15, 16, 17)

Több kutatás alátámasztja, hogy a csontrendszer egészségének károsodásával is járhat a tartós ketogén diéta. Ennek egyik oka a csontok ásványi-anyag sűrűségének, és ezáltal a csontrendszer szilárdságának csökkenése lehet. (18-20).

A ketogén diéta az úgynevezett keto flu állapotához vezethet.

A keto diétában a szénhidrátbevitel általános ajánlása napi 50g-nál kevesebb. A keto flu a kezdeti időszakban a diétára való átálláskor léphet fel.

Az elnevezés abból származik, hogy ilyenkor influenzához nagyon hasonlatos tünetek, tünetcsoportok jelentkezhetnek, mint pl. hasmenés, akár székrekedés, hányinger, hányás, fejfájás, szédülés és koncentrációs nehézségek, általános gyengeség, fáradtság stb. (11, 21) Ezek a tünetek mind-mind stresszforrásokként jelentkezhetnek, melyek típustól függően a mellékvese jelentős kortizol termelésével társulhatnak, ami pedig komoly problémák oka lehet.

Egy másik kutatás eredményei azt támasztják alá, hogy a mitokondriumok (sejtjeink tápanyag égetést végző sejtszervecskéi) inkább energia- vagy inkább hőtermelésre fordítják a táplálékok elégetéséből felszabaduló anyagokat, ami összefüggést mutat azzal, hogy inkább fehérjében és zsírban vagy inkább szénhidrátban gazdagabban érdemes táplálkoznia az egyes embereknek (mitokondrionális haplotípus).

Ez alapján megkülönböztethetünk lazán, illetve szorosan kapcsolt haplotípusokat. A kapcsoltságról egy másik cikkemben részletesen írtam.

A „szénhidrát” táplálkozási típussal rendelkező emberek glikolízise (a glükóz piruváttá oxidálódása) az epigenetikai alkalmazkodás, azaz a környezeti feltételekhez történő adaptáció következtében lassú, mely következtében sejtszinten kevesebb oxálacetát állítódik elő.

Esetükben a citrátkörben, azaz a Szent-Györgyi-Krebs ciklusban az égetés hatásfoka a szénhidrátban gazdag táplálkozás következtében egyenlítődik ki. Ha a típusától eltérően – fehérje- és zsírdúsan – táplálkozik, akkor a béta oxidáció fokozódása által sejtszinten több acetil-CoA képződik az oxál-acetáthoz képest. Emiatt az égetés hatásfoka csökken a citrátkörben, így az energia előállítás is túl lassan fog végbemenni. Ez által nem keletkezik elég ATP, így kevesebb lesz az energiájuk.

A típusától eltérő – fehérje- és zsírdús – táplálkozás továbbá azt a következményt is maga után vonja, hogy a vegetatív idegrendszer szimpatikus oldala felé az egyensúly eltolódik. Ugyanis a fehérje és a zsír nagyobb arányban való fogyasztása a vegetatív idegrendszer szimpatikus oldalát erősíti. (23-27)

A ketogén étrend különböző egészségügyi kórképek kezelése esetében javasolt lehet. Ugyanakkor egészséges emberek esetében nem feltétlenül ajánlott. Javaslom, hogy mindenki az anyagcseretípusának megfelelő étrendet kövessen.

Az anyagcseretípusokról mélyebben, részletesebben tudományos értekezésünkben olvashatsz

.

Felhasznált irodalom:

1. History and Origin of the Ketogenic Diet. (J.W. Wheless, 2004)
2. The Ketogenic Diet: One Decade Later Pediatrics. (J.M. Freeman és mtsai, 2007)
3. Ketosis and the ketogenic diet, 2010: advances in treating epilepsy and other disorders. (J.M. Freeman és E.H. Kossoff, 2010)
4. Ketogenic diets: an historical antiepileptic therapy with promising potentialities for the aging brain. (M. Balietti és mtsai, 2010)
5. Early- and late-onset complications of the ketogenic diet for intractable epilepsy. (H.C.Kang és mtsai, 2004)
6. Kidney stones and the ketogenic diet: risk factors and prevention. (A. Sampath és mtsai, 2007)
7. Enterotypes of the human gut microbiome. (Peer Bork és mtsai 2011)
8. Diet rapidly and reproducibly alters the human gut microbiome. (David L.A. és mtsai 2014)
9. Linking Long-Term Dietary Patterns with Gut Microbial Enterotypes. (Wu és mtsai 2011)
10. Ketogenic Diet and Microbiota: Friends or Enemies? (A. Paoli és mtsai, 2019)
11. Beyond weight loss: a review of the therapeutic uses of very-low-carbohydrate (ketogenic) diets. (A. Pauli és mtsai. 2013)
12. Long-term management of the ketogenic diet: seizure monitoring, nutrition, and supplementation. (B. Zupec-Kania és mtsai, 2008)
13. Prevalence of micronutrient deficiency in popular diet plans. (J.B. Calton, 2010)
14. The management of very low-calorie ketogenic diet in obesity outpatient clinic: a practical guide. (G. Muscogiuri és mtsai, 2019)
15. Diet-Induced Low-Grade Metabolic Acidosis and Clinical Outcomes: A Review .(R.A. Carnauba és mtsai, 2017)
16. Renal Stone Associated with the Ketogenic Diet in a 5-Year Old Girl with Intractable Epilepsy. (J.E. Song és mtsai, 2010)
17. Ketogenic diet compromises vertebral microstructure and biomechanical characteristics in mice. (X. Wu és mtsai, 2019)
18. Bone loss and biomechanical reduction of appendicular and axial bones under ketogenic diet in rats. (J. Ding és mtsai, 2019)
19. The effect of the ketogenic diet on the developing skeleton. (P.J. Simm és mtsai, 2017)
20. A Short-Term Ketogenic Diet Impairs Markers of Bone Health in Response to Exercise. (I.A. Heikura és mtsai 2020)
21. Ketogenic diets: Boon or bane? (J. Shilpa és mtsai, 2018)
22. Ketogenic diet: rapid onset of selenium deficiency-induced cardiac decompensation. (N.S. Sirikonda és mtsai, 2012)
23. A Mitochondrial Paradigm of Metabolic and Degenerative Diseases, Aging, and Cancer: A Dawn for Evolutionary Medicine (Douglas C. Wallace, 2005)
24. Effect of dietary fat on sympathetic nervous system activity in the rat (J.B. Young és mtsai, 1983)
25. A biokémia alapjai (L. Wunderlich és A. Szarka, 2014)
26. Mitochondrial DNA Variation in Human Radiation and Disease (D. Wallace, 2015)
27. The metabolic typing diet (W. L. Wolcott, 2002)

.