A tej és tejtermékek fogyasztása valóban annyira egészséges?

Olvasási idő: 5 perc

A tej- és tejtermék-fogyasztást egyes helyeken a kiegyensúlyozott és egészséges táplálkozás egyik alapelemének tekintik és „A tej élet, erő, egészség” szlogennel hirdették sok éven/évtizeden át. Ugyanakkor jelentős mennyiségű kutatás, vizsgálat, és tanulmány született melyben humán egészségügyi kockázataira hívják fel a figyelmet.

Éppen ezért mostani cikkemben áttekintést nyújtok ezen kockázati tényezőkről.

A laktózérzékenység az egyik legismertebb kockázati tényező.

FONTOS: A laktóz a tejben megtalálható összetett cukor, melyet tejcukornak is hívnak. Galaktózból és glükózból áll.

A bontásáért felelős laktáz enzimmel a csecsemők még rendelkeznek, viszont az enzimet kódoló gén az élet során kikapcsolhat.

Laktáz enzim hiányában az elfogyasztott tej laktóz tartalma a bélcsatornában marad, és erős ozmolalitiása, azaz vizet vonzó képessége, miatt a béltartalom a vizet magához vonzza és erőteljes, nagy görcsökkel, szelekkel társuló vizes hasmenés jelentkezik. Ez igen jelentős stressz tényező a szervezet számára és a kialakult állapotot fokozhatja.

A tej és a tejtermékek fogyasztása növeli az IGF-1, azaz inzulinszerű növekedési faktor szintet a szervezetben.

Az IGF-1 bizonyos szintig nagyon szükséges, főleg gyermekkorban, ugyanis szerepet játszik a növekedésben, az izmok fejlődésében és regenerálódásában. Ezen túlmenően kulcsfontosságú a sejtek növekedésében és a sejtek elhalásának megakadályozásában. Lassítja az öregedést és fokozza a csontépítő sejtek aktivitását.

A tehéntejben lévő és az emberi IGF azonosak. A tej 6 – 160ng/ml IGF-et tartalmaz, mely a pasztörizálás hatására sem csökken. Mivel az IGF nagy részét nem emészti meg a szervezet, így az átjut a bélfalon és megemeli az emberi testben az IGF szintet. Aki rendszeresen fogyaszt tejet és tejterméket, annak 10-30%-os IGF emelkedést okozhat.

Jelentős tanulmányban igazolták, hogy az IGF a sejtek osztódásának serkentésével a tumorok növekedését fokozza.

Összefüggést találtak a magas IGF-1 szint és:

  • a méhnyak,
  • a petefészek- és a méhrákkal,
  • a vastagbél-, a gyomor-, a nyelőcső-, a máj-, a hasnyálmirigy,
  • a vese,
  • a pajzsmirigy és
  • az agyrák kialakulása között.

Emellett az IGF minden mellrák típusra is hatással van.

Mivel a mellszövetben az ösztrogén, melynek fokozott szintje összefüggésben van a mellrák kialakulásával, és az IGF kölcsönösen fokozzák egymás hatását, ezáltal a magas IGF szint a mellrák kialakulásának egyik kockázati tényezője lehet.

A prosztata is hormonérzékeny szerv, így a tejfogyasztás és az emelkedett IGF szint férfiak esetében is kockázati tényező lehet.

A rákos sejtek kontrollálatlan burjánzásához az emelkedett és ingadozó inzulin szint is táptalaja lehet.

Vizsgálatok során kiderült, hogy az alacsony glikémiás indexű tejtermékek, amelyek elvileg nem emelik meg annyira a vércukorszintet, akkora inzulinválaszt váltanak ki, mintha fehér kenyeret fogyasztottak volna. Ezt pedig a tejsavóban lévő inzulinválaszt kiváltó fehérje eredményezi, mely a sejtburjánzás fokozása mellett inzulinrezisztencia és II. típusú cukorbetegség okozója is lehet.

JEGYEZD MEG: Jelentős számú tanulmány született a sclerosis multiplex, az I. típusú autoimmun cukorbetegség, valamint a szív-. és érrendszeri betegségek és a tejfogyasztás összefüggéseiben.
Az egyik legnagyobb arányban megtalálható tejfehérjének, a béta-kazeinnek 2 típusa létezik.
Az A1 béta-kazein Európában és a „nyugati világban”, míg az A2 béta-kazein Afrikában és Ázsiában. A két béta-kazein egyaránt 209 aminosavból álló fehérje, azonban a két fehérje egyetlen, a 67. aminosavban különbözik egymástól. Az emésztési folyamatok során az A1-es béta-kazeinből egy opiát keletkezik, melyet béta-kazo -morfin7-nek (BCM7) neveznek.
Ez a vegyület immunológiailag aktív és autoimmun eredetű betegségek kialakulásával összefüggésbe hozható, továbbá az autizmus és schizofrénia, valamint a szív-, és érrendszeri betegségek kialakulásában is komoly kockázati tényező lehet.
A sclerosis multiplex kialakulásában is szerepe lehet egy úgynevezett „molekuláris mimikri” összefüggés szerint.
Napjainkban nagy kockázati tényezőnek minősül az emésztőrendszer „gát” funkciójának elvesztése, a bélfal túlzott áteresztősége.
A tejben lévő egyik fehérje, a butirofilin, a bélfalon átjutva immunreakciót indíthat el, ugyanis a molekuláris szerkezete nagyon hasonlít az idegeket körülvevő, mintegy beborító myelin hüvely fehérje szerkezetére.
Ezen tényeken túlmenően az agyalapi és a petefészek hormontípusba tartozó embereknek hormonális hízást is okoznak, valamint a stimuláció által kiváltott fokozott hormontermelés által ösztrogéndominancia és az ahhoz társuló kórképek, pajzsmirigy diszfunkció, alulműködés, here működés diszfunkció, termékenységi zavarok kialakulásához is hozzájárulhat.

Mivel jelentős mennyiségű vizsgálat alátámasztja a fentebb leírtakat, javasolt annak mérlegelése, hogy valóban jó e tejet fogyasztani.

Felhasznált irodalom:
1. Cow’s milk and immune-mediated diabetes (H.E. Wasmuth és mtsai, 2000)
2. Childhood dairy intake and adult cancer risk: 65-y follow-up of the Boyd Orr cohort (JC van der Pols és mtsai, 2007)
3. Ischaemic heart disease, Type 1 diabetes, and cow milk A1 beta-casein. (M. Laugessen és mtsai, 2003)
4. Cow milk consumption, insulin-like growth factor-I, and human biology: a life history approach (A.S. Wiley és mtsai, 2011)
5. Hormones in Dairy Foods and Their Impact on Public Health – A Narrative Review Article (H. Malekinejad és mtsai, 2015)
6. Butyrophilin, a milk protein, modulates the encephalitogenic T cell response to myelin oligodendrocyte glycoprotein in experimental autoimmune encephalomyelitis (A. Stefferl és mtsai, 2000)
7. Tolerance induction by molecular mimicry: prevention and suppression of experimental autoimmune encephalomyelitis with the milk protein butyrophilin (M. Goodyear és mtsai, 2004)
8. Molecular mimicry as a mechanism for food immune reactivities and autoimmunity (A. Vojdani és mtsai, 2015)
9. Dietary manipulation of beta cell autoimmunity in infants at increased risk of type 1 diabetes: a pilot study. (H.K. Akerblom és mtsai, 2005)
10. A1 beta-casein milk protein and other environmental pre-disposing factors for type 1 diabetes (J.S.J. Chia és mtsai, 2017)
11. Diet during pregnancy and infancy and risk of allergic or autoimmune disease: A systematic review and meta-analysis (V. Garcia-Larsen és mtsai, 2018)
12. Dairy Food Intake Is Associated with Reproductive Hormones and Sporadic Anovulation among Healthy Premenopausal Women (K. Kim és mtsai, 2017)
13. How compatible is cow’s milk with the human immune system? (M. Knopfler és mtsai, 2016)
14. Mérgező italunk a tej (G. Szendi, https://tenyek-tevhitek.hu/mergezo_italunk_a_tej.htm)
15. A tej: élet, erő egészség? Vagy mégsem? (G. Szendi, https://www.tenyek-tevhitek.hu/csaktagoknak/tej.php)

Agrármérnök, Holisztikus és funkcionális táplálkozás tanácsadó, Egészségmentor