Az életmódváltás, táplálkozás témakörében gyakran futhatunk bele különböző kifejezésekbe, amik első ránézésre nem tűnnek túl konkrétnak, mint például a „minden mentes”, na de akkor mi van benne? Erről volt is már korábban cikkünk.

A mai téma egy hasonlóan divatos kifejezés, amivel gyakran szembe találhatjuk magunkat, ha táplálkozás témában olvasgatunk. Ez pedig az „antitápanyag”.

Oké, hogy cél, hogy antitápanyag mentesen étkezzünk és remek antiápanyag mentes fogások léteznek. Ez mind szuper… de most komolyra fordítva a szót, mi a szösz az az antitápanyag?

Ha rákeresünk az interneten konkrét fogalmat nem találunk hozzá, a wikipédia sem említi. A legegyszerűbben talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy azokat az élelmiszereket, amelyek fogyasztása több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz a szervezet számára, antitápanyagnak nevezzük. Ezeket pedig egyéni anyagcsere típustól és érzékenységektől függetlenül senkinek nem ajánlunk rendszeres és vagy nagyobb mennyiségben történő fogyasztásra.

Miért?

Nézzünk meg egy gyors gondolatmenetet:

Az egészség alapvetően egy olyan testi és lelki egyensúlyt jelent, ami az ember természetes alap állapota. Ha az életmódunkkal olyan negatív hatásoknak tesszük ki a szervezetünket, amelyeknek köszönhetően ez az egyensúly felborul, akkor alakulnak ki a betegségek.

Ilyen folyamatos negatív hatás lehet akár az állandó stressz, szorongás, de az is, ha folyamatosan és/vagy nagy mennyiségben juttatunk be olyan anyagokat a szervezetünkbe, amelyek toxikusan, azaz mérgezően hatnak ránk.A testünk természetesen el van látva különböző méregtelenítési rendszerekkel, de ezeknek a teherbíró képessége is véges. Tehát, ha mi folyamatosan terheljük szervezetünket ezekkel az anyagokkal, idővel megborul a természetes egyensúlyunk és fokozatosan egyre közelebb kerülünk a különböző betegségek kialakulásához.

Ezek között az antitápanyagok között vannak olyanok, melyek a kerülendő és vannak, amelyek a ritkán fogyasztandó (kb. hetente, kéthetente egyszer) kategóriába tartoznak.

A mai világban vannak olyan dolgok, amiket szinte lehetetlen 100%-ban kizárni (pl: tartósítószerek, adalékanyagok), de érdemes minél inkább törekedni a kerülésükre.

Ilyen „fekete listás” antitápanyagok lehetnek:

• Szója
• Mesterséges édesítőszerek (mielőtt még valaki azt gondolná a light cola jobb, mint a sima)
• A finomított szénhidrátok
• Tartósítószerek, adalékanyagok
• Állati eredetű tej & tejtermékek
• Glutén tartalmú gabonák
• Egyes hüvelyesek
• Magas fitinsav tartalmú élelmiszerek (pl.: olajos magvak)
• Koffein származékok
• Finomított só

Ezek szinte mindegyikéről írtunk már korábban, a cikkek vissza is nézhetők weboldalunkon a szakmai cikkek menüfülnél.

Ez a kis összefoglaló csupán arra szolgál, hogy ne keveredjünk fogalomzavarba és legyen egy képünk arról, mit takar az antitápanyag kifejezés, és miért fontos erre figyelnünk.