Olvasási idő: 3 perc

Korábban írtam már az autonóm idegrendszer fontosságáról, főleg annak kapcsán ugye, hogy az az egyik szempont, ami alapján meghatározzuk, hogy ki milyen táplálkozási típusba tartozik.

A másik szempont, ami befolyásolja táplálkozási típusunkat, az nem más, mint az égetőrendszer.

Ismétlésképpen tekintsük át, hogy milyen táplálkozási típusok is vannak.
Van a szénhidrát típus, van a fehérje típus, és van az egyensúlyi típus. Igen ám, de hogy azért ne legyen ennyire egyszerű, nem mindegy, hogy milyen szénhidrát és milyen fehérje típus.

Viszont mivel nem vagyunk ugye egyformák, mindenkinél más lesz a domináns.
Valaki idegrendszeri dominanciával rendelkező szénhidrát vagy fehérjetípus, valaki pedig égetőrendszeri dominanciával rendelkező szénhidrát vagy fehérjetípus. Szóval nem mindegy.
Két oldala van az autonóm idegrendszernek is, (aktív, ún. szimpatikus, szénhidrát és passzív, ún. paraszimpatikus, fehérje, és az égető rendszernek is, (gyors ún. glyko fehérje és lassú, ún. béta szénhidrát). Genetikailag van, akinél az egyik oldal erősebb, van, akinél a másik, a cél, hogy minél jobban egy egyensúly közeli állapotot hozzunk létre. Tehát mindenkinek lesz egy idegrendszeri erőssége is, és egy égetőrendszeri is, ami fontos, hogy melyik a domináns. Bízom benne eddig érthető voltam. :)Lehet, de csak lehet, hogy lesz egy kis biokémiai szakmai rész is, de a kelleni fog a megértéshez. 🙂

És akkor most az égetőrendszert vesézzük ki egy kicsit bővebben.

Ugyanis az autonóm iderendszer mellett az égetőrendszer is döntő szerepet játszik a tápanyagigény szempontjából

Egy pszichiáter doki, Dr. Watson (na nem a Sherlock Holmes féle Watson professzor :), ez egy másik 🙂 ), kutatásokat végzett egy klinikán, és feltűnt neki, hogy páciensei viselkedése néha rövid időn belül megváltozott annak függvényében, hogy mit ettek.
Mily meglepő, ugye??!! Na de nézzük tovább. A lényeg még most jön.

Egy olyan módszert alkalmazott, mely során a vénás vérplazma PH értékét (a vér savasodási foka) pontosan megmérte és megállapította, hogy az ideális értéktől PH 7,46 való csekély eltérés is erősen kihat a páciensekre.

Ennek kapcsán kiderítette, hogy mely élelmiszerek, ill.tápanyagok váltják ki az eltérést és azok célzott bevezetésével javítani tudta a páciensek állapotát. Eleinte a pszichikai problémáik javulását figyelték meg, majd később észrevették, hogy a testi gyengeségeik is jelentősen javultak.

Szóval Watson rájött, hogy bizonyos tápanyagok megváltoztatják a vér PH értékét és annak széndioxid tartalmát. És miért érdekes ez?

Azért mert ugye minden sejt önálló anyagcserével rendelkezik, és minden sejten belül különböző energiatermelő folyamatok zajlanak.

Az emberi szervezet az energiát elsősorban zsírokból és szénhidrátokból nyeri. Az ezekben lévő szén oxigén jelenlétében lesz elégetve és ennek során energia és széndioxid keletkezik. Az energianyerés 2 lépésben megy végbe. Első lépésben a szénhidrátok és a zsírok két különböző folyamat során alakulnak át és a végtermékeikkel együtt mennek a citrát körbe és együtt hatnak.
(Citrátkör, vagy másnéven citromsavciklus alapvető fontosságú anyagcsere-folyamat minden olyan élő sejtben, amely oxigént használ a sejtlégzés folyamatában. A sejtlégzés a sejtben lezajló egyik energiafunkció ugye. A citromsavciklus annak az anyagcsere-útvonalnak a része, amelyben a szénhidrátok, zsírok és fehérjék CO2-dá és vízzé alakulnak, miközben energia termelődik. Persze tömören röviden, csak azért, hogy érthető legyen nagyjából, hogy jött ez most ide.)

Szóval az első lépés végtermékeinél Oxálacetátról (glykolízisből) és Acetil-Koenzim-A-ról ( Beta oxidációból és glykolízisből) van szó. Ezeknek egymás számára elő kell állítani a megfelelő mennyiséget, hogy a reakció, a citrátkörbe csatlakozás optimálisan menjen végbe.

Néhány embernél ez fejlődéstörténeti okokból nagyon gyorsan Oxálacetát és Acetil-koeinzim-A (gyorségetésűnél, glyko típus) termelődik, míg a másiknál nagyon gyorsan Acetil-Koenzim A (lassú égetésű, béta típusnál).
Ez tehát magyarul ahhoz vezet, hogy az energianyerés a hozzá kapcsolódó citrátkörben túl gyorsan (glyko típus) vagy túl lassan (bétatípus) megy végbe.

Ha túl gyors az energietermelés, akkor egyidejűleg több széndioxid termelődik, és így a vér PH értéke is csökken, a vér kicsit savasabb lesz.
Ha túl lassú az energiatermelés akkor kevesebb széndioxid termelődik, a vér PH értéke picit megnő, a vér kicsit bázikusabb lesz.

A nem ideális égetési ráta különböző területekre hat ki és különböző ismertető jegyekhez vezet, szellemi, érzelmi és viselkedésbeli téren, de kihat az energiaszintre és egyéb táplálkozásra adott reakciókkal kapcsolatban is.

És akkor egy kicsit búcsút intve a száraz szakmai résznek, most már láthatjátok, hogy mennyire nem vagyunk egyformák.

Akkor ezek után kérdezem én, hogyan is működhetnek a sablondiéták?? Hogyan is működhetne egy adott diéta mindenkinél?
Sehogy.

Óriás hiba, amikor egy adott diétát, ami az azt kitalálójánál természetesen működik, rá akarnak húzni egy egész emberiségre.
NEM VAGYUNK EGSYFORMÁK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Hosszú távon csak egy olyan módszer tud segíteni, ami ezt veszi alapul, hogy márpedig NEM VAGYUNK EGYFORMÁK, és személyre szabott, egyénre szóló ajánlásokat készít. És akkor itt még csak a táplálkozási típusokat érintettem és még ezen kívül mennyi, de mennyi mindent kell figyelembe vennünk…hormonális beállítottságot, egyéni érzékenységeket, egészségügyi problémákat, betegségeket, melyekhez különböző táplálkozási protokollok tartoznak, ezt össze kell fésülni az adott típusra jellemző tulajdonságokkal, és ennek alapján kell összeállítani egy csak az adott személyre vonatkozó táplálkozási ajánlást.

Ezek vagyunk mi, mi így csináljuk.