Még csak néhány éve kezdett a tudomány foglalkozni a témával, máris hatalmas információ és rengeteg kutatás áll rendelkezésünkre a mikrobiom témában. Mára már eljutottunk odáig, hogy egyszerűen nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy nem vagyunk egyedül a testünkben.

De mielőtt még részletesebben belecsapnánk, tisztázzuk mit is nevezünk mikrobiomnak?

A hivatalos megfogalmazás a wikipédián így szól: „A mikrobiom az emberi testben élő kommenzalista, szimbionta és patogén mikroorganizmusok alkotta ökológiai rendszer. A mikrobiom a mikrobák (mikrobioták) összessége, amelyek velünk, bennünk, rajtunk élnek, táplálnak, védenek, valamint időnként kihasználnak minket.”

Ilyen bacik laknak a bőrünkön, a szájüregünkben, legnagyobb számban pedig a bélrendszerünkben. Érdekesség pedig, hogy számuk nagyobb testi sejtjeink számánál. Tehát több mikroba él bennünk/rajtunk, mint ahány sejtből állunk. Ez a tény már önmagában felhívja a figyelmet arra, milyen fontos, hogy komolyan vegyük őket!

És, hogy mit is csinálnak valójában?

Jó esetben a barátaink. Támogatják szervezetünket, békésen éldegélnek velünk.
A bőrünkön élők például meggátolják a különböző kórokozós letelepedését.
A szánkban lakók pedig például védőréteget, úgynevezett biofilmet képeznek. Vannak azonban amelyek előszeretettel lakmároznak a bevitt cukrokból és különböző kellemetlen tüneteket, például fogkövet vagy gyulladásos betegségeket okoznak.

A legtöbben a bélrendszerünkben élnek, hiszen itt a körülmények teljesen ideálisak számukra (meleg, nedves, tápanyagokkal teli). Körül belül 6-8 kilogrammnyi (!) baktérium lakik itt. Ők fontos szerepet játszanak például a táplálékok megemésztésében, különböző gyógyszerek feldolgozásában, vitaminok termelésében. Mindemellett pedig különböző betegségekkel is összefüggésbe hozhatók.

A bél baktérium flórájának felborulása számos kellemetlen tünetet okozhat a különböző emésztőrendszeri panaszoktól (székrekedés, hasmenés, puffadás stb.) kezdve a fejfájáson és pl. autoimmun betegségeken át a mentális egészséghez kapcsolódó problémákig (depressziós, autizmus stb.).

Mindemellett mikrobiomunk megváltozása szoros összefüggésben van az elhízással. Különböző kísérletek során, normál méretű egerekbe, elhízott egerek székéletmintáját ültették át, melyek tartalmazták a kövér egerek mikrobáit. Találjátok ki mi történt!
A normál méretű egerek ezután hízásnak indultak…

Ezek még ugyan gyerekcipőben járó kísérletek, melyek sok-sok kérdést vetnek fel. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, milyen fontos szerepe van ezeknek a kis albérlőknek (vagy inkább tulajdonosoknak?) a testünkben.

De hogyan alakul ki egyáltalán a saját, egyedi mikrobiomunk?

Mivel, hogy ez is egy személyre szabott formula. Persze hasonló korú, hasonló közegben élő, hasonló impulzusokkal találkozó egyének mikrobiomja nagyon hasonlíthat, mégis teljesen egyedi mintázatot mutatnak emberenként, akárcsak a DNS.

Valószínűleg az első telepesekkel születésünkkor a szülőcsatornán keresztül kerülünk kapcsolatba (ez a lépcső császármetszés esetén kimarad), a későbbieket pedig lakó környezetünk, életmódunk és igazából szinte az összes minket érő hatás befolyásolja.

Felnőtt korunkra, ahogy már említettem kialakul a saját egyedi mikrobiomunk, mely ezután is életünk végéig, dinamikusan változó.

Jogosan merülhet fel ugyanakkor a kérdés, hogyha ennyi mindenre hatással vannak a bennünk élő mikroorganizmusok, vajon, ha megtanuljuk „meghekkelni” és felügyelet alá vonni őket (pl: életmódunk, táplálkozásunk által), akkor képesek lehetünk egyszerű és természetes gyógyírt találni máig ismeretlen eredetű vagy nehezen kezelhető problémáinkra?

A válasz elméletileg igen, de mindez még a jövő zenéje….

Kiss Vivien

BodyWakes Egészségmentor