Sejtszintű vitalitásunkat befolyásoló tényezők!

Sejtszintű vitalitásunkat befolyásoló tényezők!

Rengeteg sikersztoriban és szakmai posztban foglalkozunk ezzel a témával, nem véletlenül, hiszen kiemelt fontossággal bírnak az egészségünk szempontjából.

A jó hír az, hogy mindenkinek van mérhető sejtvitalitása.
A sejtszintű vitalitás azt mutatja meg, hogy egy 0-tól 100-ig lévő skálán, hány %-ban vannak sejtjeink ellátva energiával, a jelenlegi életmódunknak köszönhetően.
Mit is jelent ez?

Szervezetünk több mint 100 trillió sejtből áll és minden sejtmaggal rendelkező sejtnek önálló anyagcseréje van.
Ez azt jelenti, hogy amikor elfogyasztunk egy táplálékot, emésztés után a vékonybélen keresztül felszívódnak a tápanyagok és véráram útján eljutnak a sejtekhez. Majd a tápanyagok bejutva a sejtekbe felhasználódnak energiává.
Ez sejten belül a mitokondriumokban történik, itt égnek és alakulnak át a lebontott tápanyagok energiává, úgymond ez a sejtek „kazánháza”!

Itt nagyon nem mindegy, hogy az égetés milyen hatásfokkal történik. Egy sejt két módon tud energiát termelni: aerob módon (azaz oxigén felhasználásával) a mitokondriumban vagy anaerob módon (azaz oxigén nélkül) a sejtfolyadékban, ami tejsavat – egy toxikus mellékterméket – termel. Az aerob energiatermelés sokkal hatékonyabb, 32-szer több ATP-t (adenozin trifoszfátot – a szervezetben ez az “energiamolekula”) tud termelni, mint az anaerob. Ha az égetés tehát oxigén jelenlétében történik, akkor tud a legtöbb energia felszabadulni.

Ennek kulcsa a megfelelő minőségű és mennyiségű fehérje-zsír-szénhidrát fogyasztás. Viszont, ha nem megfelelő tápanyagokat viszünk be sejtszinten (nem megfelelő alapanyagokat, nem megfelelő arányban), akkor un. mitokondrionális diszfunkció alakul ki. Ez azt jelenti, hogy nem oxigén jelenlétében történik majd az energianyerés, hanem oxigén jelenléte nélkül, és egyfajta erjedés indul meg. Ennek hatására sejten belül a mitokondrium pusztulni kezd.

Ha a sejtek „kazánháza” (ahol az energia szabadul fel) elkezd pusztulni, egyre kevesebb lesz a mitokondrium, ami egyre kevesebb energiát fog tudni termelni, ezáltal hasznosítani.
Így kialakul egy alacsony sejtvitalitás,- ami a táplálkozást illeti.

Az 1960-as években már végeztek kutatásokat, a táplálkozás és a daganatos betegségek kialakulásával kapcsolatban.
Otto Heinrich Warburg szerint a rák alapvetően egy anyagcsere betegség, melyet a mitokondrionális diszfunkcióval kapcsolt össze. Miután ezek alapjait lefektette, Nóbel díjat is kapott.

És, hogy miért áll első helyen a táplálkozás mint tényező a daganatos megbetegedések kialakulásában?
Igen, a dohányzást is megelőzi!

Mert a táplálkozás a legdirektebb kölcsönhatás a szervezetünk és a környezet között. Hosszú időt tartózkodik szervezetünkben az elfogyasztott táplálék, így óriási hatással van ránk sejt szinten, hogy mit eszünk! Nem véletlen a mondás: Azzá válsz, amit megeszel!

Sejtjeink folyamatosan pusztulnak és újratermelődnek, 7 évente az egész testünket lecseréljük! Igaz, hogy közben a sejtmemóriában megmaradnak az információk, de minél előbb változtatunk táplálkozási szokásinkon, annál jobban tudnak a sejtjeink, ezáltal szerveink is regenerálódni.

Ez azért fontos, mert, ha alacsony sejtvitalitású sejtek osztódnak a szervezetünkben, akkor sokkal könnyebben alakulnak ki degeneratív elváltozások. Viszont, ha növeljük sejtjeink vitalitását, akkor nem csak az energiánk lesz több, de beállítunk egy olyan optimális sejtműködést is, melyek osztódása pozitív hatással lesz egészségünkre!

Sejtszintű vitalitásra ható tényezők:

1. Táplálkozási szokások
2. Alvási szokások
3. Környezeti hatások
4. Mozgásbeli szokások
5. Gondolatok és érzelmek

Ez azt jelenti, hogy a táplálkozáson túl, az egész ÉLETMÓDUNK kihat a sejtjeink működésére. A fizikális és lelki-mentális sík egyaránt.
Ezért érdemes holisztikusan megközelíteni az egészséget, gondosan ügyelve gondolkodásmódunkra, táplálkozásunkra és mozgásbeli szokásainkra.

Hogy kinek mit és milyen arányban érdemes étkeznie az optimális sejtműködéshez az egyén függő, amit anyagcsere típus mérés során tudunk megállapítani.
Érdemes feltérképezni tehát saját táplálkozási igényeinket sejtszinten is, hogy ne csak próbálgassunk tenni az egészségünkért, hanem tenni is tudjunk érte!

Szeretettel:

Tóth Boglárka
Biológus
Táplálkozási tanácsadó
BodyWakes egészségmentor

Életmódváltás mesterfokon
online előadás
ÉRDEKEL

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.