Ha valami, hát akkor a burgonya fogyasztás egy igen vitatott téma, mely körül rengeteg információ – sokszor tévesen – kering a köztudatban.

Mára a hagyományos magyarkonyha kedvelt alapélelmiszere a krumpli, annak ellenére, hogy csak az 1650-es évek körül került be hazánkba. Krumplifőzelék, rakott krumpli, paprikás krumpli… csak néhány a hazai klasszikusok közül.

Az egészség és a jó forma jegyében mégis sokszor kerül kiiktatásra, sőt egyes helyeken szinte máglyára kívánják küldeni, és nem grillezés céljából.

Mi lehet ennek az oka? Tévesen ítélkeznek fölötte vagy tényleg érdemes kiiktatnunk étrendünkből?

Nézzük meg először mi is pontosan a burgonya?
A növény a burgonyafélék családjába tartozik, Peru és Chile környékén őshonos. Európába az 1540-es években került be, majd terjed tovább Ázsia és Afrika vidékeire is. Ez a ma ismert legfontosabb termesztett, nem gabona növény. Becslések szerint 192.000 km²-en termesztik ma világszerte.

Fogyasztásra csak a gumója alkalmas. A növény virágából keletkező bogyók és a felszíni zöld részek is méreganyagokat fejlesztenek.

100 gramm burgonyában körül-belül 19 gramm szénhidrát található, melyből 15 gramm keményítő, emellett 75gramm víz, néhány vitamin és ásványi anyag (B vitaminok, C-vitamin, vas, magnézium) is jelen vannak. Fehérje és zsírtartalma elenyésző.

Így egyértelműen szénhidrát forrás, méghozzá keményítőben gazdag, akár csak a barnarizs. Mint azt már tudjuk, a keményítőket a szervezetünk glükózzá alakítja és inzulin segítségével juttatja el a sejtekhez. Ahol ezek elégnek és átalakulnak energiává. Ami nagyon nem mindegy, hogy ez a folyamat milyen sebességgel és milyen mechanizmusokon keresztül megy végbe. Azt tudjuk, hogy a finomított szénhidrátok, mint például a cukor, fehér rizs, fehér liszt kifejezetten gyorsan emelik a vércukorszintet, magas inzulin választ kiváltva és rengeteg egészségügyi kárt vonva maguk után.

Azt is tudjuk ugyanakkor, hogy szénhidrátokra, ezen belül pedig keményítőkre is szükségünk van. Még egy fehérje típusnak is! A burgonya biztonságos szénhidrát és keményítő forrás, akárcsak a barnarizs. Kár lenne pont a keményítő tartalma miatt kivonnunk étrendünkből.

Emellett, ahogy az előzőekben láttuk, tartalmaz különböző jótékony anyagokat is, ráadásul viszonylag kevés feldolgozási folyamaton megy végbe, főleg, ha a saját vagy a nagymama kertjéből szedjük. Itt fontos megjegyezzem, hogy a cikk nem a gyorséttermi sült burgonyáról szól, mert annak ugye tudjuk, hogy semmi köze a nagyi krumplijához?

Most, hogy ezt tisztáztuk, nézzük meg mi a burgonya „sötét” oldalát.

Az egyik elsődleges érv vele szemben, hogy különböző, olyan anyagokat tartalmaz, melyekkel a növény védekezik az elfogyasztás elől. Például szaponinokat, mint a szolanin és chaconin. Ezek olyan mérgező vegyületek, melyek bekerülve a bélrendszerbe, megkötik annak koleszterin molekuláit és „rést ütnek” rajta, áteresztő bél szindrómát és bélgyulladást okozva. Majd bekerülve a véráramba károsíthatják a vörösvértesteket.

Ezek az anyagok főleg a növény zöld részeiben, bogyójában, az éretlen zöldségben és a héjában keletkeznek fény hatására, a gumóban található kis mennyiség viszont a szervezet számára könnyen kezelhető. Emiatt ugyanakkor érdemes a krumplit hűvös, sötét helyen tárolni, az elszíneződött, romlásnak indult darabokat pedig kidobni, mivel azok valóban tartalmazhatnak koncentráltabb mennyiségben méreganyagokat. Ebből következnek a rémhírek, melyek szerint a krumpli halált okozhat…

Mi a végső konklúzió?

A burgonya, mint biztonságos keményítő alapvetően jól kezelhető sokunk számára. De (!) mivel nem vagyunk egyformák, így ez sem húzható rá sablon szerűen mindenkire. Vannak, akiknél abszolút nem okoz problémát, sőt mi több jótékony hatással van a szervezetükre és növeli vitalitásukat. Vannak pedig, akiknek a szervezete pedig már kis mennyiségtől is különböző károkat szenved el (még ha észre sem vesszük).

Emellett típusonként is változhat a hatása. Gyorségetésű fehérje típusok számára minden esetben ritkán fogyasztandó, paraszimpatikus fehérje és lassúégetésű szénhidrát típusok számára semleges, szimpatikus szénhidrát típusok számára pedig jótékony, amennyiben egyéni érzékenység nem áll fenn.

Funkcionálisan autoimmun betegségek esetén egyértelműen kerülendő, hiszen növelheti a bél áteresztő képességét, és már kis mennyiségben is terhelést jelent a beteg (!) szervezet számára.

Továbbá hisztamin érzékenység esetén nem ajánlott fogyasztása. A hisztamin egy hormon, mely idegi átvivő anyagként fontos szerepet tölt be az allergiás reakciók létrejöttében és az idegen anyagok elleni védekezésben is. Hisztamin érzékenység esetén a szervezetbe kerülő hisztaminra szervezetünk heves reakciókkal reagál, például hasmenés, csalánkiütés, légzési nehézségek, migrén és megannyi más tünet. A burgonya, mivel segíti a szervezetben a hisztamin felszabadulását, az erre való érzékenység mellett kerülendő.

Ezekhez mérten, amennyiben számunkra semleges vagy jótékony hatású, úgy keményítőben gazdag szénhidrát forrásként bátran fogyaszthatjuk. Az optimális felszívódás érdekében az arányaiknak megfelelő fehérje és zsírbevitellel együttesen.

Kiss Vivien

BodyWakes Egészségmentor