Egyre többször jön velem szembe mostanában a gondolat, miszerint a szeptember az új január. Mindenki lázasan veti bele magát ismét a nyári szünet után a tanulásba, a szabadságok, nyaralások után a munkába, ugyanígy a nyári fagyik, lángosok és társaik után pedig az életmódváltásba. Ismét befizetünk a kondi bérletre és igyekszünk megreformálni a táplálkozásunkat is. A kezdeti lelkesedés, akárcsak februárban, úgy október környékén is lankadni kezd és hajlamosak vagyunk visszatérni a kiindulóponthoz.

Korábban már írtam arról, hogy a gondolkodásmód, a lelki-mentális tréning mennyire fontos kérdés az ilyen helyzetekben, hogyan érdemes felkészítenünk magunkat az egész életmódváltásra.

A mai írásom pedig azoknak szól, akik már elköteleződtek az életmódváltás mellett

és ismerik is az utat, tudják mi a jó nekik, mit kéne tenni, csak éppen fogalmuk sincs, hogy hogyan vágjanak bele…

Gyakran tapasztalom egy-egy táplálkozási tanácsadás után, hogy a sok-sok információ, a konkrét térkép, amit kézhez kapnak az ügyfelek, bizony elsőre nagyon soknak bizonyul. Hasznos, szép és jó, csak éppen a két óra végére, mintha egy vége láthatatlan hegy előtt állnának, ami nem éppen ad könnyű és kellemes érzést. Ez teljesen normális, de (!), az első sokk után, mikor megtudjuk merre kéne indulni, fontos, hogy elkezdjünk haladni egyről a kettőre.

FONTOS: Sokféle út és sokféle életmódváltó létezik.

Léteznek a nagyon spártaiak, akik szinte rögtön, mindent hajszál pontosan csinálnak, és vannak, akik jobb szeretnek apró lépésekben haladni. Az viszont biztos, hogy mindkét kategóriában szükség van az alapozásra.Gondold át!

Emészd meg a hallottakat és tudatosítsd magadban, hogy minden, amit az egészséged, a magas energiaszinted és az ideális formád, (vagy bármi is legyen a célod) érdekében teszel azt saját akaratodból, magadért teszed. Ez fontos. Ne legyen „muszáj” érzeted!Alapozz!

Ne akarj szemétből várat építeni. Kezdd el letenni az alapköveket, méghozzá a konyhádban. Válogasd ki azokat az élelmiszereket, amelyek jók és amelyek nem jók számodra. Utána pedig gondold át, hogy a „nem jó” kupacba kerülteket, kell e helyettesítened? És ha igen, akkor mivel tudnád megtenni?

pl: finomított liszt -> barna rizsliszt

Kutass!

A legtöbben nem barna rizsliszt gyárak mellé születünk, sőt nem is a chia mag felhasználásának minden fortélyával felvértezve. Emiatt érdemes kutatni. Időt kell szenteljünk rá, hogy megismerkedjünk új alapanyagokkal és ezeknek beszerzési helyeivel. Mint ahogy most is tudod, melyik polcon van a tescoban a tészta, úgy azt is megkell fejtened, hol tudsz kókusztejszínt szerezni a közeledben. Ez egyszeri befektetés, amit utána folyamatosan tudsz használni.

Adj teret a főzésnek, változásnak!

Itt nem csak a konyhára gondolok, hanem egyáltalán az életedben. Jelölj ki olyan időegységet, amikor tudsz foglalkozni az előbb említett új alapanyagokkal való ismerkedéssel, a mérlegeléssel, a neked ideális fehérje, zsír és szénhidrát arányok kiszámolásával. Mindez két rohanás közt nem fog menni, ha nem hagysz minimális időt sem erre, akkor könnyen visszakerülhetsz a sarki pékség bűvkörébe.

Merj hibázni!

Néha mellé nyúlunk, azt hisszük olyat veszünk/eszünk, ami nekünk jó aztán rájövünk, hogy nem is, azt hisszük jól számoltunk, de kiderül, hogy nem, azt hisszük finom lesz aztán valahogy mégsem stb. Az nem hibázik, aki nem csinál semmit. Ne ostorozd magad!

Ismételd!

Gondold át ismét, alapozz mélyebben, kutass tovább és adj újból és újból időt a dolognak. Csináld tudatosan, addig amíg napi rutinná nem válik és csak azt veszed észre, hogy nem kell már azon gondolkoznod merre indulj el, hogy megtaláld az adott élelmiszereket és nem kell már azon gondolkoznod, mikor kelj reggel, mert a napod szerves részévé vált mindez.

JEGYEZD MEG: A kezdeti lépések mind-mind befektetések, amiket elsőnek nehézségként élünk meg, de a későbbi sikereink zálogát jelentik, és idővel annyira természetessé válnak, hogy meg is feledkezünk róluk.