Ha valaminek, hát a szőlőnek egész biztosan szezonja van most. Világos és sötét szemek, hatalmas fürtök köszönnek ránk nap mint nap a piacon, a zöldségesnél vagy az áruházak polcairól. Hamarosan pedig indulhat a szüretelés, szinte már érezzük is a must illatát. Igazi őszi hangulat.

Mindig is nagy kedvencem volt a szőlő. Gyerekkoromban hosszú órákat töltöttem nagyszüleimnél a lugas alatt. Játszottam az árnyékban, miközben le-le kaptam egy-egy szem szőlőt a fürtjéről, mert persze az nem volt jó, ha levettünk egy fürtöt és azt kellett megenni. Nekem szemenként, a lugas különböző pontjairól ízlett a legjobban… Aztán persze a sok szőlő után a vacsora már kevésbé volt vonzó.

Ma is összefut a nyál a számban, ha meglátom a csodaszép szemeket, de most már azért tudatosabban és óvatosabban viszonyulok a fogyasztásához.

Következzék a szőlőfogyasztás pro és kontrája.

A szőlő 70-80%-a víz, remek kálium forrás, emellett pedig sok ásványi anyagot (réz, cink, vas, szelén, magnézium) és vitamint (C-vitamin, összes B-vitamin) is tartalmaz.

Káliumtartalmának köszönhetően remek vízhajtó, rostjai segítik az emésztést és a bélrendszer méregtelenítésében is hatékonyan szerepet játszik. Nagyobb mennyiségben fogyasztva csökkenti a vizelet savasságát.

Mindemellett fitovegyületekben gazdag, melyek a növényekben a káros környezeti hatások kivédéséért felelnek, és többségük az emberi szervezetbe kerülve is kifejti jótékony hatását. Ilyenek például a szőlőben található polifenolok, melyek gyulladásgátló hatással bírnak és segítik a szervezet ellenálló képességét, például a tannin nevezetű polifenol hatékonynak bizonyult több féle vírus inaktivizálásában.

Elsősorban a sötét színű szemek nagyon gazdagnak bizonyultak flavonoidokban, melyek a szabad gyökök roncsoló hatásától védik a szervezetet, erős antioxidánsok, rákellenes hatással bírnak.

A procianidin és quercetin (festőanyag) pedig olyan flavanoidok, melyek meggátolják az allergiát és gyulladást okozó anyagok termelődését, így például a hisztamin képződést is.

A szőlő az ilyen és ehhez hasonló vegyületeknek köszönhetően értisztító hatással is bír, megelőzheti az érelmeszesedést, gátolja a vérrög kialakulást, csökkenti a vérnyomást és véd a szív infarktustól.

És ez még csak néhány apró szelet az édes szemekben lévő apró csodákért, melyek szervezetünk szolgálatába állnak, elfogyasztásuk után.

Ugyanakkor! És most jön a kontra…

A szőlő kifejezetten magas cukortartalommal bír, fruktózban gazdag. Ahogy azt Bogi fruktózos cikkéből már tudhatjuk a túlzott fruktóz bevitel rengeteg kockázattal jár, hozzájárul a bél áteresztővé válásához, a cukorbetegség és a metabolikus szindróma kialakulásához, merev izületeket, magas vérnyomást és vesebetegségeket okozhat.

Tehát a szőlőnél is érvényes lehet a „kis mértékben gyógyszer nagy mértékben méreg”. De ez ebben a formában még sem igaz mindannyiunkra. Vannak ugyanis, akiknek alapban érdemes a finom szemeket hanyagolni, és más őszi csemege után nézni. Így például a cukorbetegségben és inzulinrezisztenciában érintettek számára nem ajánlott a szőlővel szemezni.

Típusonként pedig a szimpatikus, lassú égetésű és paraszimpatikus típusok bátran fogyaszthatják, a gyorségetésűek számára viszont ritkán fogyasztandónak számít.

Míg a szénhidrát típusba tartozók számára napi maximum napi 4-5 egység gyümölcs elfogyasztása ajánlott, addig a fehérje típusúak számára ez napi 3-4 egységet jelent.

Ne feledjük, hogy gyümölcsöket a nap első felében, étkezések előtt érdemes fogyasztanunk. És minden esetben fontos őket az étkezés részeként tekintenünk, tehát szénhidrát forrás gyanánt beleszámolnunk az aktuális étkezésbe és elfogyasztani hozzá egy órán belül, az arányokhoz mérten szükséges fehérje és zsír mennyiséget is.

Kiss Vivien

BodyWakes Egészségmentor