IMMUNRENDSZERÜNK ERŐSÍTÉSE A TÁPLÁLKOZÁS ÁLTAL

olvasási idő: 5 perc

 

Egész életünkben lényeges immunrendszerünk állapota, mely az utóbbi időben különösen fontossá vált. Sok helyről hallhatjuk, hogy mennyire elengedhetetlen az általános óvintézkedések betartása, ugyanakkor azoknál is fontosabb szervezetünk komplex védelmi rendszerének az erősítése.

Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni, tudnunk kell, hogy mik is azok a dolgok, amik hatnak rá.

Az immunrendszer az emberi testnek egyik legösszetettebb egysége, mellyel oly sok kutató és tudós foglalkozik.

Meglehetősen kardinális szerepe van a külső kórokozók elleni védekezésben is. Megfelelő működését több minden befolyásolja, melyek közül a legfontosabb a táplálkozás.

Nem hiába mondta mintegy 2000 évvel ezelőtt Hippokratész, az orvostudományok atyja, hogy:

A táplálékod legyen az orvosságod, és az orvosságod a táplálékod legyen.      

Ezeket a szavakat olvasva felismerhetjük, hogy ez a kijelentés mind a mai napig érvényes.

 

Mi a kapcsolat a táplálkozás és az immunrendszer között?

Az összefüggés tisztán látása érdekében a mikrobiom jelentőségét kell megértenünk.

FONTOS: A mikrobiom azon mikroorganizmusok (vírusok, gombák, baktériumok) összessége melyek bennünk, velünk, rajtunk élnek.

Mivel legközvetlenebből a bőrfelületünkön, illetve az emésztőrendszerünkön keresztül érintkezünk a külvilággal, nem mindegy, hogy milyen a viszonyunk ezen organizmusokkal. Megfelelő életmód mellett támogatnak minket, azaz szimbiózisban élnek velünk és védenek a különböző kórokozóktól, vírusoktól, illetve táplálnak minket.

Az emésztőrendszerünkben lévő mikroorganizmus közösség száma, ami becslések szerint 1013-1014 nagyságrendű, tízszerese az ember szomatikus (testi) sejtjeinek.

A bélrendszer egyes szakaszaiban nagyon eltérő mennyiségben vannak jelen. Az emberi DNS hozzávetőlegesen 20.000 gént tartalmaz. Legújabb kutatási eredmények szerint a bennünk élő mikrobiom baktériumai kb. 2 millió gént tartalmaznak. Mennyiségüket befolyásolja az életmód, életkor, testsúly és a földrajzi elhelyezkedés is. (1)

Alapvető funkciót töltenek be:

  • az étvágyban és ételek utáni sóvárgásban
  • táplálékok emésztésében és az optimális emésztés fenntartásában
  • vitaminok termelésében
  • ásványi anyagok felszívódásában
  • az energiatermelésben
  • immunrendszerünk működtetésében
  • kórokozók elleni védelemben
  • bélnyálkahártya védelmében
  • szervezet inzulin érzékenységének befolyásolásában
  • a pajzsmirigy hormonok átalakulásában
  • a “lyukas-bél” (áteresztő bél) kialakulásának megelőzésében
  • hangulat befolyásolásában

A felsorolás nem teljes, hiszen még számtalan területre hatnak.

A bélmikrobiom összetételére nagy hatással vannak egyes környezeti tényezők, mint a táplálkozás, sav-bázis egyensúly, víz minőség, oxigén mennyiség, hőmérséklet. (2)

 

JEGYEZD MEG: Továbbá sajátos eltérést mutat aszerint, hogy az ember szénhidrátban dúsan, zsírban és fehérjében szegényen vagy fordítva, azaz zsírban és fehérjében dúsan, és szénhidrátban szegényen táplálkozik..

Ugyanis a szénhidrát típusú emberekben olyan bélbaktériumok vannak többségben, melyek a szénhidrátok lebontását végzik, míg a fehérje típusba tartozóknál olyanok, melyek a fehérjéket és zsírokat bontják le.  (5)

A bélfalban található egy immunaparátus (GALT – gut-associated lymphoid tissue, azaz bélrendszerhez kapcsolódó limfoid szövet), mely a szervezet immunrendszerét képező szövetek 70 %-át teszi ki és számos immunsejtet tárol. Ezen immunsejtek egy nagyon összetett rendszert alkotnak.  Az ellenanyagokat termelik, a kórokozókat bekebelezik, valamint a korábbi ingerekre is emlékeznek. Mindez által a bélflóra egészsége lényeges kérdés szervezetünk ellenálló képességében és az egyes betegségek megelőzésében. (2, 6)

 

Táplálkozás – Mikrobiom – Immunrendszer

 Hippokratésznak van egy másik, ide illő mondása:

Minden betegség a belekben kezdődik

Ez a mondás nagyon is helytálló, ugyanis a bélflóránk összetételének megváltozása (diszbiózis), a káros baktériumok elszaporodása hozzájárul többek között az elhízáshoz, gyulladásos bélbetegségekhez (IBD), alultápláltsághoz, a központi idegrendszert érintő (neurodegenerativ) betegségekhez, a reumatoid arthritishez, légúti betegségekhez, allergiához és a rák kialakulásához is. (1) (3) (4)

JEGYEZD MEG: Az egészséges, hasznos bélflórának közvetve és közvetlenül is nagy szerepe van létfontosságú hormonok, vitaminok és enzimek termelésében.

Emellett hozzájárul egyes szervek, belsőelválasztású mirigyek működéséhez is. Az egyensúly megváltozása következtében azokhoz az előanyagokhoz (co-factorokhoz) nem jut hozzá a szervezet, melyek szükségesek lennének a szervek működéséhez és a vitaminok, enzimek s hormonok előállításához.

 

Mint ahogyan láthatjuk a bélflóra egyensúlyának megtartása, illetve visszaállítása érdekében érdemes tisztában lennie mindenkinek a táplálkozási típusával.

Ugyanis, ha nem a táplálkozási típusunknak megfelelően étkezünk, akkor a bélflóra egyensúlya könnyen megváltozhat és annak komoly következményei lehetnek.

Lényeges tisztában lennie mindenkinek azzal is, hogy mely(ek) a domináns hormontermelő mirigye(i).

Ha olyan táplálékokat fogyasztunk előszeretettel, nagy mennyiségben melyek stimulálják ezeket a mirigyeket, akkor egy túlműködés, majd alul működés, illetve abból következő hormonális egyensúlytalanság léphet fel. Ami a szervezetünk homeosztázisára és végeredményben az immunrendszerünk megfelelő működésére ugyancsak negatív befolyással lehet.

Legyünk tisztában az egyéni érzékenységeinkkel is, amik részben velünk született adottságokon, részben pedig az életmódunkon is múlik. Ha olyan élelmiszereket fogyasztunk gyakran, amelyek ránk nézve negatív hatást fejtenek ki, akkor azok a jótékony bélbaktériumok pusztulásához vezethetnek, ami az immunrendszer gyengülését okozhatja.

Az élelmiszerek minősége is nagyon fontos. Törekedjünk organikusan elállított, mindenféle vegyszer, műtrágya, antibiotikum stb. mentes élelmiszereket fogyasztani mert azok a bélbaktériumokat pusztítják.

Végezetül felsorolom, hogy milyen alap étrend-kiegészítők fogyasztását javaslom kúra vagy akár napi szinten.

  • C-vitamin
  • B-vitamin komplex, melyben lehetőleg szerves B12-vitamin (metil-kobalamin) van
  • B6-vitamin
  • E-vitamin komplex
  • Omega-3 (Halolaj)
  • K2D3
  • Magnézium
  • Huminiqum

 

A fizikai szintű komplex védelem mellett rendelkezünk lelki védelemmel is, mellyel legalább annyira érdemes foglalkozni napi szinten.

Ezért a test megfelelő táplálása mellett ajánlom olyan tevékenységek végzését is, melyek pozitívan hatnak a lelkivilágra ezáltal az immunrendszerre és az egészségre. Azt tanácsolom, hogy naponta végezzetek motiváló tevékenységeket, meditáljatok, figyeljetek oda légzésetekre, valamint ápoljátok kapcsolataitokat is.

 

Felhasznált irodalom:

  1. Host-Bacterial Mutualism in the Human Intestine. (Fredrik B. és mtsai, 2005)
  2. The First Microbial Colonizers of the Human Gut: Composition, Activities, and Health Implications of the Infant Gut Microbiota (Christian és mtsai, 2017)
  3. Diversity, stability and resilience of the human gut microbiota (Catharine A. és mtsai, 2012)
  4. Does the Microbiota Regulate Immune Responses Outside the Gut? (Mairi C. és mtsai, 2004)
  5. Diet rapidly and reproducibly alters the gut microbiome (David G. és mtsai, 2014)
  6. Diet and Immune Function (Caroline E.C. és mtsai, 2019)

Agrármérnök, Holisztikus és funkcionális táplálkozás tanácsadó, Egészségmentor