KEZDJÜK AZ ALAPOKNÁL….

Olvasási idő: 2 perc

TE TUDOD NEKED MI A JÓ?

Igen Neked, nem másnak, nem a szomszédnak, nem a barátnődnek, Neked!!

Rég írtam már táplálkozással kapcsolatos cikket, ezért épp itt az ideje újra felfrissíteni az infókat, hiszen sokan vagytok újak az oldalon.
Pár szóban szeretném kifejteni módszerünk lényegét, tényleg csak röviden tömören, már amennyire lehet, és teljesen az alapoknál kezdve, úgy, hogy érthető legyen.

A táplálkozás beállításának alapvető szempontja, hogy

NEM VAGYUNK EGYFORMÁK.

Ez a kulcsmondat. Ez az alfája és omegája az egésznek. Különbözünk idegrendszeri, emésztőrendszeri, hormonális és egyéni érzékenységek terén is.

Aki részt vesz nálunk egy táplálkozási tanácsadáson, kikérdezzük őt életmódbeli, táplálkozási szokásairól, ha van hozott laboreredmény azt kielemezzük, majd elvégezzük a műszeres méréseket, és az a cél, hogy részben kérdésekkel, részben mérésekkel minél több információt begyűjtsünk a vendégről.

Majd a bejövő információk, a cél és problémakör függvényében igyekszünk lemodellezni az ok-okozati összefüggéseket, hogy mélyebben is megértse a kliens, hogyan is működik a szervezete.

Ezek után: 5 egyszerű lépésben beállítjuk 100%-ban személyre szabottan az anyagcseretípusnak megfelelő táplálkozási ajánlásokat.

Nézzük először a szempontokat, amik szerint különbözünk.
Az első ilyen faktor a vegetatív idegrendszer. Ez az idegrendszernek azon része a szervezetben, illetve olyan funkciókat lát el, amelyeket nem tudatosan irányítunk (pl.bélfunkciók, izzadás. légzés stb.), és behálózza az egész szervezetet. Tehát olyan funkciók, amik akkor is működnek, ha nem adunk erre ki külön parancsot, maguktól, önállóan végzik a feladatukat.

Két fő idegi bekötése van.

Az egyik az ún. szimpatikus, aktív oldal, amely a gyorsító, lebontó funkciók felelőse, a másik oldal az ún paraszimpatikus, passzív oldal,amely az építő, raktározó , nyugalmi funkciókért felel.

Sok minden hat erre a vegetatív idegrendszerre, de az egyik legerősebb tényező a táplálkozás.

Epigenetikailag valakinek az egyik, valakinek a másik oldal az erősebb (persze van, aki alapból egyensúlyban van, ritka mint a fehér holló.

A cél az, hogy minél jobban az egyensúly felé törekedjünk, ezért nagyon nem mindegy, hogy az étkezéseinkkel az egyensúly felé, vagy az egyensúlytalanság felé kormányozzuk a testünket.

Ez azért fontos, mert vannak olyan szervek, amelyek elsősorban a szimatikus oldal és vannak olyanok, amelyeket a paraszimpatikus oldal vezérli, de erről is majd később.

⚠️Ott kezdődik ez a történet, hogy amikor elfogyasztunk egy ételt, az bekerül a tápcsatornába. Megkezdődik az emésztés a szájüregben, majd a gyomorban folytatódik, majd a vékonybélben megtörténik az emésztés fő része. (Persze tömören röviden, az ezalatt lezajló biokémiai folyamatokról most nem szándékozom írni.)

A vékonybélben felszívódnak a tápanyagok, és bekerülnek a véráramba. A véráramon keresztül pedig a lebontott tápanyagok eljutnak a sejtekhez.
És mivel minden sejtmaggal rendelkező sejtnek önálló anyagcseréje van, ezért a lebontott tápanyagok bejutnak a sejtekbe, ott elégnek, és átalakulnak energiává. Ez sejten belül a mitokondriumokban zajlik, ez az égetés kazánháza. És nagyon nem mindegy, hogy ez az égetés milyen hatékonysággal zajlik itt a mitokondriumokon belül.

Ugyanis ha nem megfelelő az égetés hatásfoka, akkor oxigén jelenléte nélkül, úgymond anaerob módon történik az égetés, azaz erjedés indul meg. Ez pedig pusztítja a mitokondriumokat és csökken a sejtvitalitás. A csökkenő sejtvitalitás pedig rontja az egészséget és az életminőséget, így nem tudja rendesen ellátni a feladatát.

Itt annyit jegyeznék meg, hogy ugye minden sejtünk pusztul illetve újratermelődik. És ha alacsony vitalitású, rossz energia ellátottságú sejtjeink vannak, akkor ezek fognak újratermelődni, ergo sokkal nagyobb a kockázata a degeneratív, dagantos elváltozásoknak.
(Egyébként az 1960-as években Otto Wartburg lefektette, hogy a daganatos betegségek alapvetően egy anyagcserebetegés, ami a mitokondriális diszfunkcióval függ össze, és amúgy ezért Nobel díjat kapott.)

És akkor visszakanyarodva a sejten belüli égetéshez,

az az érdekesség, hogy sejtszinten különböző sebességgel égetjük el és alakítjuk át energiává a lebontott tápanyagokat.

Valakinek ez a folyamat alapból gyors, ők az ún, gyorségetésűek (glykotípus), valakinek ez a folyamat pedig lassan zajlik, ők a lassú égetésűek (béta típus). Ezt a folyamatot a szénhidrátok gyorsítják, a fehérjék és a zsírok lassítják. Tehát nagyon nem mindegy, hogy attól függően, hogy kinek milyen az égetési rátája, a táplálkozásával hogyan befolyásolja ezt a folyamatot.

És akkor eddig még csak a táplálkozási típusok oldaláról közelítettem meg a dolgot, nem beszéltem még a hormonális beállítottságról, egyéni érzékenységekről, szóval van még mire nézni, de szerintem így első etapnak ez pont elég.

Szóval ha valaki eljön hozzánk egy tanácsadásra, ennyire összetetten és holisztikus szemléletben vizsgáljuk, és tényleg ez még csak egy csepp volt a tengerben.

És, ha kíváncsi vagy te milyen típus lehetsz, akkor jelentkezz anyagcseretipizálás meghatározáson alapuló táplálkozási tanácsadásunkra, ahol megismerheted szervezeted valódi igényeit és megkapod a térképet hozzá.

Csak úgy, mint egy GPS, segíteni fog Téged eljutni A-ból B-be.

Te belevágsz?

ui.: az, hogy egy házat milyen magasra építenek, attól függ, hogy milyen mély az alapja. Tehát lehet, hogy évekig semmit nem látsz a befektetett munkából, de egyszer csak kinő az egész mint egy gomba, és összeáll a mozaik. De az erős alap elengedhetetlen az építkezéshez.

 

BodyWakes alapító, egészségmentor, táplálkozási szakértő, okleveles funkcionális táplálkozási tanácsadó, fitness szakember, fitness modell világkupa győztes, a BodyWakes Életmód Akadémia alapító tagja