Olvasási idő: 5 perc

Korábbi ígéretemhez híven mostani írásomban a lektinekről, illetve azok hatásairól olvashatsz részletesebben. Az elmúlt évek során ellentmondásos eredmények és beszámolók láttak napvilágot a lektinekről, melyek legnagyobb részben a növényi, de az állati eredetű táplálékainkban egyaránt megtalálhatóak. A tisztánlátás érdekében hamarosan megtudhatod, hogy miért is lehetnek veszélyesek.

A növények nagy részében vannak különböző lektinek. Legnagyobb mennyiségben a hüvelyesekben, a búzában, illetve a magvas gyümölcsökben találhatunk

Napjainkig több mint 500-féle lektint azonosítottak. Ezeket a növények a védekezőrendszerük részeként termelik a számukra veszélyforrást jelentő mikroorganizmusok, rovarok, valamit állatok ellen. Egyes lektinek az emberi szervezet számára nagyon káros hatással lehetnek, ugyanakkor vannak olyanok melyeknek lehetnek kedvező egészségügyi vonatkozásai is.  

JEGYEZD MEG: A lektinek olyan összetett fehérjék, melyek a sejtek felszínén lévő szénhidrátokat, cukrokat felismerve képesek azokhoz kötődni.

Ez különösen veszélyes ugyanis ezen fehérjék a vörösvérsejtek összecsomósodását, agglutinációját okozhatják. (1, 2, 8, 19)

A lektinek ellenállnak az emésztési folyamatoknak és az enzimek működésének. A gyomron keresztül juthatnak változatlan formában és az emésztőrendszerben komoly problémákat okozhatnak, továbbá bekerülhetnek a vérkeringésbe és a már említett vörösvertestek agglutinációját okozhatják.

A szövetekben, szervekben lerakódva pedig hozzájárulhatnak számos további egészségügyi kockázathoz. A fogyasztott élelmiszerek közül a hüvelyesekben lévő bablektin (phytohemagglutinin-PHA) valamint a búza lektinje a búzacsíra agglutinin (wheat germ agglutinin-WGA) bizonyultak a leginkább problémásnak.

A hüvelyesekben lévő lektinekről egyes vizsgálatok eredményei alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az emberi szervezetre előnytelen hatással lehetnek, különösen pusztítva a bélfal sejtjeit és fokozva a bélfal permeabilitását (áteresztőképességét). Emellett a jótékony baktériumok számát és tevékenységeit ugyancsak negatívan befolyásolják. (2, 3, 4, 5, 6, 7, 15)

FONTOS: A búza lektinje, a búzacsíra agglutinin (WGA-wheat germ agglutinin) különösen veszélyes lehet az emberre nézve függetlenül attól, hogy az adott egyén rendelkezik e genetikai hajlammal az adott betegségre nézve.

A WGA jelentősen hozzájárulhat a vékonybél gyulladásos betegségeinek kialakulásához, ugyanis a gyulladásos folyamatokban, különösen az emésztőrendszeri gyulladásos betegségek esetében résztvevő citokinek keletkeződését fokozhatják, valamint a gyulladást fokozó szabadgyökképződést támogathatja. (9, 10)

A WGA az agy és az idegrendszer egészsége szempontjából is káros lehet. Képes átjutni a vér-agy gáton, és az agy szöveti állományában raktározódhat. Az idegsejtek membránját károsíthatja és különböző biokémiai folyamatokon keresztül neurodegeneratív állapotok kialakulásához járulhat hozzá. Az idegeket körülvevő mielinburok károsodásában és az idegnövekedési faktor blokkolásában is szerepe lehet. (11-14)

A hormonrendszer megfelelő működésére több dolog miatt is negatívan hathat.

Egyes vizsgálatok tanúsága szerint az inzulin hatását utánozhatja és ezáltal az inzulinrezisztencia (IR) és az ahhoz kapcsolódó elhízás kialakulásában is szerepe lehet. Emellett a hipotalamuszban, azaz az „agy központi számítógépében” a leptin (jóllakottság érzésért felelős hormon) receptorait blokkolhatja, ezáltal leptinrezisztenciát okozhat mely a hízáshoz jelentősen hozzájárulhat.

A hasnyálmirigyben termelődő, az emésztési folyamatokhoz szükséges egyik fontos hormon, a szekretin előállítását akadályozhatja, mely a hasnyálmirigy növekedését, megnagyobbodását előidézheti (16-21)

A gyulladásos, továbbá egyes autoimmun betegségek kialakulásában is szerepe lehet. Ezek közül kiemelendő az egyes emésztőrendszeri gyulladásos betegségek, valamint a reumás gyulladások, a rheumatoid arthritis, a cöliákia, a nem cöliákiás gluténérzékenység (NCGS). (15, 23)

Egyes lektinek káros hatásai a főzés, párolási folyamatok során megváltoznak, ugyanakkor vannak olyanok, melyek ellenállóbbak. Egyes esetekben az inaktiválásuk a 30 percig vagy annál tovább, min. 100 ^oC-os főzéssel lehetséges. Ugyanakkor mások, pl. a szárazbabokban lévő lektinek (PHA) olyannyira hőállóak, hogy inaktiválni túlnyomással, kuktában való főzéssel lehetséges. (22, 24, 25)

JEGYEZD MEG: A lektinek fermentációs eljárással is eliminálhatók. Ezért a kovászolás és a kovászos kenyér fogyasztás a glutén és FODMAP téma mellett ugyancsak jelentős a búza WGA fehérje által okozott problémák elkerülésében.

Ugyanis a kovászban lévő mikroorganizmus közösség (baktériumok és gombák) tevékenysége által a gabona szénhidrátjai (FODMAP) mellett a WGA fehérje oligoszacharidjait a mikroorganizmusok által termelt enzimek monoszacharidokká bontják melyből szerves savak és szén-dioxid keletkezik. Erről a folyamatról a kovászos kenyérről és élesztőről szóló cikkemben bővebben írtam. Természetesen a zöldségek esetében elmondható ugyanez. (26, 27)

A zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának számtalan jótékony hatása van. Az egészségügyi kihívások kialakulása nagyon összetett folyamat, melyben szerepük lehet a lektineknek is. Ugyanakkor zöldség és gyümölcs fogyasztás, beleértve a hüvelyeseket és gabonaféléket, megfelelő elkészítés (hőkezelés, kukta használat, fermentálás pl. kovászolás) esetén az egészséget támogatja. Éppen ezért javaslom, hogy a növényi alapanyagokat megfelelően elkészítve illeszd be étrendedbe.

Felhasznált irodalom:

1. Food Lectins in Health and Disease: An Introduction. (Scot. Lewey Dr.. 2006)
2. Is There Such a Thing as “Anti-Nutrients”? A Narrative Review of Perceived Problematic Plant Compounds (W. Petroski és mtsai, 2020)
3. Identification of intact peanut lectin in peripheral venous blood. (Q. Wang és mtsai, 1998)
4. Lectins and Pathology (M. Caron és A.P. Steve, 2000)
5. Modulation of immune function by dietary lectins in rheumatoid arthritis (L. Cordain és mtsai, 2000)
6. Phaseolus vulgaris lectins: A systematic review of characteristics and health implications (S. HE és mtsai, 2018)
7. Antinutritional properties of plant lectins (I.M. Vasconcelos és mtsai, 2004)
8. Lectins: production and practical applications (S.K. Lam és mtsai, 2011)
9. Lectin glycosylation as a marker of thin gut inflammation (G.V. Guzyeyeva és mtsai, 2008)
10. Effects of wheat germ agglutinin on human gastrointestinal epithelium: insights from an experimental model of immune/epithelial cell interaction. (C.D. Pellegrina és mtsai, 2009)
11. Transcytotic pathway for blood-borne protein through the blood-brain barrier. (R.D. Broadwell és mtsai, 1988)
12. Distribution of concanavalin A and wheat germ agglutinin binding sites in the rat peripheral nerve fibres revealed by lectin/glycoprotein-gold histochemistry. (S. Doapchieva és mtsai, 1996)
13. Wheat germ agglutinin, concanavalin A, and lens culinalis agglutinin block the inhibitory effect of nerve growth factor on cell-free phosphorylation of Nsp100 in PC12h cells. (S. Hashimoto és mtsai 1989)
14. Wheat germ agglutinin blocks the biological effects of nerve growth factor (G. E. Landerth és mtsai, 1985)
15. Lectins, agglutinins, and their roles in autoimmune reactivities (A. Vojdani, 2015)
16. Effects of wheat germ agglutinin and concanavalin A on the accumulation of glycosaminoglycans in pericellular matrix of human dermal fibroblasts. A comparison with insulin (N.Y. Yevdokimova és mtsai, 2001)
17. Effects of wheat germ agglutinin on insulin binding and insulin sensitivity of fat cells (J.N. Livingston és mtsai, 1980)
18. Agrarian diet and diseases of affluence – Do evolutionary novel dietary lectins cause leptin resistance? (T. Jönsson és mtsai, 2005)
19. Handbook of plant lectins : properties and biomedical applications ()J.M.E. Van Damme és mtsai, 1998)
20. The effects of wheat germ agglutinin on the adipocyte insulin receptor (J.N. Livingston és mtsai, 1981)
21. Pancreatic duct glands. II. Lectin binding affinities of ductular epithelium, ductular glands, and Brunner glands (S. Geleff és mtsai, 1984)
22. Assessment of lectin inactivation by heat and digestion. (A. Pusztai és mtsai, 1998)
23. Natural human antibodies to dietary lectins. (B Tchernychev és mtsai, 1996)
24. The effect of heating on the haemagglutinating activity and nutritional properties of bean (Phaseolus vulgaris) seeds. (A. Pusztai és mtsai, 1982)
25. Thermal inactivation of lectins (PHA)isolated from Phaseolus vulgaris. (C. Boufassa és mtsai, 1986)
26. Effects of Sourdough on FODMAPs in Bread and Potential Outcomes on Irritable Bowel Syndrome Patients and Healthy Subjects (L.A.A. Menezes és mtsai 2018)
27. Degradation of Wheat Germ Agglutinin during Sourdough Fermentation (L.E.R. Tovar és mtsai, 2021)