Olvasási idő: 3 perc

A mai modern világban napjaink sokszor rohanással telnek. Stresszel és feszültséggel találkozunk lépten nyomon. Ennek egy hatékony levezetési módja, az erdőjárás, az erdőben való tartózkodás. Az utóbbi évtizedekben fizikai és mentális egészségünk megőrzése és fejlesztése érdekében, a lombokkal ölelt ösvényeken való barangolás egyre jobban felértékelődik.

Ez nem egy újkeletű módszer.

Őseink is tudták, hogy a természettel, mint a gyógyulást támogató miliővel való kapcsolódással, szervezetünk egyensúlyi állapotának helyreállásához hozzájárulhatunk.

Az erdőben lévő növények különböző illóolajokat bocsájtanak ki. Az örökzöldek, illetve a fenyvesek úgynevezett fitoncidokat állítanak elő, melyek hatására szervezetünkben a természetes ölősejtek száma jelentősen megnőhet, amely immunrendszerünket erősíti.

A természet színei, a különböző hangok pl. bogarak, madarak, növényzet hangjai, a patak csobogása is mind nyugtató hatással vannak ránk.

A szervezet regenerációs képességét is támogathatjuk pl. egy műtétet vagy sérülést követő felépülés során.

Növelhetjük energiaszintünket, a depresszió, düh, harag, és szorongás állapotait kedvező irányba fordíthatjuk át.

Minél több időt töltünk el az erdőben, annál kedvezőbb egészségügyi hatással lesz az a szervezetre. Ugyanakkor a civilizált, városi ember életéből ez a fajta kapcsolat a természettel hiányzik, és emiatt gyakorlatilag azt is mondhatjuk, hogy folyamatosan stresszállapot áll fenn.
A rohanó életforma kezelésére a 80-as években Japánban kezdett elterjedni az erdőfürdőzés, és azt követően nagy számú orvosi vizsgálat, kutatás indult el a fák által termelt illóolajok, vegyületek tanulmányozására.

Hogyan is tudunk kapcsolódni?

FONTOS: A természetben tudatosan lassuljunk le, figyeljünk az élővilágra, a jelen pillanatra, annak érdekében, hogy teljes mértékben be tudjuk fogadni és fel tudjuk dolgozni az élményeket, tapasztalatokat.

A felfokozott, rohanó életvitel következtében gondolataink állandóan zúgnak, valamint érzékszerveink, különösen szemünk és fülünk a gyors és nagy intenzitású impulzusokhoz szokott hozzá, így a természet egyszerűbb színeihez és gyöngédebb hangjaihoz tudatosan kell alkalmazkodnunk. Ehhez jó gyakorlat, ha figyelünk légzésünk ütemére, járásunk lassítására.

Ne vigyünk magunkkal telefont és legyünk csendben, a gondolatainkat hagyjuk hátra. Ezáltal gyorsabban kialakulhat kapcsolatunk az Erdővel, mint érző létezővel és könnyebben be tudjuk fogadni az élményeket, átadni magunkat a jelen pillanatának.

Felhasznált irodalom:

1. A növények fitoncid hatása, különös tekintettel a cédrusokra (T. Barna, 2003)
2. Erdőfürdő, avagy hogyan merülj el a tudatos jelenlétben (O. E. Fónagy, 2020)
3. Forest bathing enhances human natural killer activity and expression of anti-cancer proteins (Q. Li, és mtsai, 2007)
4. Effect of forest bathing trips on human immune function (Q. Li és mtsai, 2010)
5. Effect of forest bathing (shinrin-yoku) on human health: A review of the literature (Q. Li, 2019)
6. Blood pressure-lowering effect of Shinrin-yoku (Forest bathing): a systematic review and meta-analysis (Y. Ideno és mtsai, 2017)
7. Effects of forest bathing (shinrin-yoku) on levels of cortisol as a stress biomarker: a systematic review and meta-analysis (M. Antonelli és mtsai, 2019)
8. A systematic review of the psychological, social, and educational outcomes associated with participation in wildland recreational activities (W. H. Holland és mtsai, 2018)
9. The secret to mindful travel? A walk in the woods (S. Fitzgerald, 2019)