„A halál a belekben lakozik.” mondotta volt Hippokratész valamikor időszámításunk előtt 400 körül. Arra gondolt talán, hogy betegségeink javarészt bélrendszerünk nem megfelelő állapotától indul? És ha igen, akkor így van ez a mentális betegségekkel is?

Depresszió, szorongás, figyelemzavar, hiperaktivitás?
Befolyásunk lehet mindezekre bélrendszerünk által és fordítva?

Tény, hogy bélrendszerünk és agyunk folyamatos kommunikációt folytat.

Ezt teszi részben az úgynevezett bolygóideg segítségével, ami a nyúltagyból kiindulva érzőidegekkel hálózza be beleink területét, akárcsak egy jó mobilhálózat. A kommunikáció itt oda-vissza direktben zajlik.

Másrészt pedig a legutóbbi cikkemben bemutatott bélbaktériumok által termelt anyagokkal, sőt a táplálék lebontásakor keletkező különböző anyagok által is. Ez tehát egy indirekt kapcsolat, amikor is a bélrendszerben keletkező különböző anyagok – akárcsak egy levél a postával – eljutnak a keringésen át egészen az idegrendszerig. Ott pedig mindenféle hatást gyakorolnak ránk.

Így lehetséges például, hogy különböző a búzában lévő exorfinok bekerülve a véráramba, eljutnak az agyunkig (át a vér-agy gáton, ami éppen azt szabályozza mi az, ami bejuthat az agyi területre és mi az, ami nem) és ott morfinreceptorokhoz kötődve kellemes érzést biztosítanak számunkra, és nem mellesleg függőséget okoznak… de ne kanyarodjunk el a témától.

Szóval a bélrendszerünk állandó kommunikációt folytat az agyunkkal, persze nem minden területtel. De jelzései befutnak például a limbikus rendszerhez (ami az érzelmeink központja). Képzeljük csak el egy ideges bél állapotnál milyen megterhelő lehet ez a kommunikáció. Nem véletlen, hogy az irritábilis bél szindrómában szenvedők gyakran levertek sőt mi több a depresszió is hamarabb utol éri őket.

Mindennek hátterében lehet a bélbaktériumflórájának felborulása, különböző mikro gyulladások, vagy akár felderítetlen ételallergiák is.

Nem régiben fedezték fel, hogy egy a bélben élő baktréium, direktben termel olyan anyagokat, melyek csillapítják az idegi tevékenységet és depresszióhoz vezetnek.

Emellett a szerotonin hiány szintén összekapcsolható depressziós állapotokkal. A szerotonin egy olyan neurotranszmitter (idegi átvivő anyag), mely szerepet játszik a hangulatunk, az alvás, az étvágyunk de még a szexualitás szabályozásában is. Hiányában depresszió, szorongás, migrén is kialakulhat.

És mit gondoltok honnan van nekünk ez a bizonyos szerotonin?
Több mint 90%-ban a bélfal sejtjei és bélbaktériumaink termelik. Tehát a normál bélműködés elengedhetetlen a normál szerotonin szinthez, ami pedig elengedhetetlen a jó kedélyhez.

Ez pedig így egy jó kis dominó.

Számos valós példa történt már arra vonatkozóan, hogy bizonyos étrendi változtatásokkal komoly és régóta húzódó szorongásos, depressziós zavarok váltak semmissé. Tehát érdemes nem csak a fejünkben keresni a megoldásokat, hanem szétnézni egy kicsit lejjebb is.

Kérdés, hogyha a mikrobiomunk megtudja változtatni a hangulatunkat, pszichés állapotunkat vajon a rájuk gyakorolt hatással képesek lehetünk mi magunk is orvosolni ezeket a problémákat?

Ami biztos, hogy étrendi változtatásokkal (melyekkel mikrobáinkat is megváltoztatjuk) komoly hatással lehetünk hangulatunkra.

Kiss Vivien

BodyWakes Egészségmentor