Mit jelent diétázni?
Fogyókúra, ilyen kúra, olyan kúra, diéta, egészséges táplálkozás, egészségtudatos életmód…
Rengeteg fogalom, és ezzel párhuzamosan rengeteg fogalomzavar is terjeng a köztudatban. Gyakran még ma is összemossák a diétát a fogyókúrával. De miről is beszélünk tulajdonképpen diéta alatt?
Ez nem egy olyan fogalom, amitől hidegrázást kell kapni, hogy „jajj szegény Icuka most épp diétázik, hogy szenved”. Egy jó diéta nem szenvedéssel és éhezéssel járó program, és ideális esetben nem csak időszakos!
Boncoljuk ezt tovább kicsit…
Egy erősen kalóriacsökkentett, esetleg más szempontból szélsőséges (például egyféle táplálékra építő: káposztaleves kúra, kizárólag hús alapú, maximálisan szénhidrát csökkentett stb.) programot általában az ember szenvedésként él meg, mivel folyamatos megvonásban érzi magát lelkileg és fizikailag is. Ebben nem csak a pszichénk, de a szervezetünk sem érzi jól magát, hiszen nem kapja meg a saját maga fenntartásához szükséges alapvető kalóriamennyiséget (alapanyagcsere) és/vagy a működéséhez szükséges tápanyagokat.
Ez amellett, hogy kellemetlen számunkra, hosszútávon nem is hatásos. Ezeknek a programoknak a legnagyobb buktatója, hogy miután abbahagyjuk őket, mindent vagy akár többet is visszaszedünk, mint amennyit leadtunk a súlyunkból. Ez annak köszönhető, hogy ahogy az előbb említettem, a szervezetünk nem kapja meg a számára létfenntartáshoz szükséges energiát és/vagy anyagokat. Mivel ő sem ostoba, amikor végre ismét hozzájut ezekhez, elkezd mindent elraktározni, amit csak tud. Miért? Mert kitudja a főnök ott felül, mikor őrül meg megint és kezdi el kiéheztetni, akkor pedig jól jönnek majd azok a kis plusz raktárak.
JEGYEZD MEG: Mindemellett minden szélsőséges diétának megvannak a maga egészségügyi kockázatai.
Egy rossz táplálkozási program képes hormonális egyensúlytalanságot, pl.: inzulinrezisztenciát, mellékvese kifáradást, pajzsmirigy alulműködést okozni. Felboríthatja a vegetatív idegrendszeri működésünket, azaz a szimpatikus és paraszimpatikus oldalak közti egyensúlyt, ami azért problémás, mert vannak olyan szervek/szervrendszerek, amikért az egyik, van, amelyekért viszont a másik felel, ez pedig hogyha nincs egyensúlyban az kihat az egész szervezetünkre. Befolyásolja továbbá a sejtanyagcserét is, ami hogyha nem optimálisan zajlik, az az energianyerés helyett sejtpusztuláshoz fog vezetni.
Végül de nem utolsó sorban mindennek köszönhetően, egy rosszul beállított étrend kifog hatni a teljesítményünkre, koncentrációs képességünkre, hangulatunkra, ezáltal a kapcsolatainkra, magánéletünkre, nem éppen pozitív hatással.
Tehát az önmagunkkal való kísérletezgetés nem játék, komolyabb következményei is lehetnek, mint plusz-mínusz 5-10kg!
Egy ilyen programot pedig természetesen nem is tudunk élvezettel, mosolyogva tartani. Fog csikorgatva valahogy végig csináljuk, aztán örülünk, hogy végre abbahagyhatjuk.
Na de ha ez nem a diétázás/diéta, akkor mit értek én alatta?
Egy olyan személyre szabott programot, amiben szervezetünk megkapja a számára szükséges tápanyagokat, a számára megfelelő alapanyagokból és arányban. Emellett rendszeres, normális étkezési ritmussal jár együtt és az ideális kalóriamennyiség is bevitelre kerül.
Na ilyet nem találunk az interneten vagy a legnépszerűbb magazinokban sem, mert erre nincs sablon.
Ahogy nem áll jól ugyanaz a ruha mindenkinek a próbafülkében, úgy ugyanaz a táplálkozási forma sem lehet megfelelő mindenki számára.
Egy idő után, ahogy egyre jobban érezzük magunkat, egyre inkább észrevesszük testünk jelzéseit, annál inkább élvezni fogjuk a diétát, és nem szenvedésként fogjuk megélni.
Emiatt minél inkább benne vagyunk, annál kevésbé szeretnénk abbahagyni.
Mindezt pedig a szervezetünk is meghálálja, kiváló egészséggel, egyre több és több energiával, jobb közérzettel. Helyre billen az egyensúly mind vegetatív idegrendszeri, mind sejtanyagcsere, mind hormonális szempontból. Ami szintén kihat majd a kapcsolatainkra, magánéletünkre. Immár pozitív irányban.
Egy jó diéta ezt jelenti valójában!
Ehhez első lépésként meg kell tudnunk, milyen a számunkra, személyre szabottan megfelelő étrend.
Tudnunk kell azt tartani, nemet mondani dolgokra, igent mondani másfélékre.
Hiszen egy tudatosan táplálkozót az különböztet meg egy hagyományosan táplálkozótól, hogy míg a tudatosan táplálkozót az motiválja az ételek kiválasztásánál elsősorban, hogy az a szervezetére pozitív hatással legyen és másod sorban legyen finom is. Addig egy hagyományosan táplálkozót elsősorban az ízvilág és az étel élvezeti értéke motivál és nem, vagy csak kevésbé érdekli, hogy az milyen hatással van a szervezetére.
De ez nem azt jelenti, hogy azért, mert valami egészséges az nem lehet finom. Nem „vagy”-ban érdemes gondolkodni, hanem „és”-ben: egészséges és finom!
Ami pedig szerintem szintén nagyon fontos, hogy végezetül tudnunk kell mindezt elengedni!
Nem arra gondolok természetesen, hogy mindent sutba dobni, hiszen az előbb írtam le, hogy minél inkább benne vagyunk, annál jobban szeretjük, akkor miért akarnánk abbahagyni? Nem erről van szó…
DE!
Ne kapj sikító frászt, ha cukor kerül az ételedbe, és ha néha napján egyszer-egyszer lecsúszik egy oda nem illő falat, egy fagyi, egy szelet szülinapi torta, egy pohár pezsgő stb.
Nem dől össze a világ, ha megengedsz néha ezt azt. Nem vagyunk robotok (a legtöbben :D).
Bármilyen furcsán is hangozhat, néha éppen azzal teszel jót magadnak, ha elengeded a diétát egy kicsit, utána pedig visszatérsz, ahhoz, ami a javadat szolgálja a táplálkozás kapcsán, és az élet megy tovább…
Szeretettel,
