Test és lélek üzenetei – A stressz 1. rész
Napjainkban egyre többet lehet arról hallani, hogy a stressz milyen hatással van ránk. De mi is az a stressz?
Maga a stressz szó a latin strictus szóból ered, jelentése igénybevétel. Az eredeti meghatározás szerint a stressz a szervezet nem specifikus válasza azokra az ingerekre, amelyek kibillentik az egyensúlyi állapotból és ezáltal a szervezetet alkalmazkodásra kényszeríti.
FONTOS: Manapság azonban a hétköznapi nyelvben a stressz alatt feszültséget, idegességet értünk.
Azokat az ingereket, melyek stresszválaszt váltanak ki a szervezetből, stresszoroknak hívjuk. Ez lehet pl.:
- fizikai, kémiai inger pl.: fájdalom,
- pszichológiai pl.: életkörülmények változása,
- szociális pl.: munkahelyi konfliktus, magánéletbeli konfliktusok, válás, vizsgák
- illetve metabolikus pl.: edzés
Láthatjuk, hogy számos stresszor létezik, ezért a stressznek is több fajtáját különböztetjük meg:
- Eustressz vagy „pozitív stressz”: motivál, ösztönöz
- Distressz vagy „negatív stressz”: nem segíti a teljesítményt, inkább visszaveti azt
- Hiperstressz: ha úgy érezzük túl nagy a kihívás, amivel nem tudunk megbirkózni
- Hipostressz: ha túl kevés inger ér minket, vagyis unatkozik, és nem nagyon tud magával mit kezdeni.
Emellett még a stresszt 2 típusra oszthatjuk szét:
- Hirtelen vagy akut stressz: ilyenkor a szervezet „üss vagy fuss” üzemmódba kapcsol. Ilyenkor felgyorsul a szívműködés, megemelkedik a vérnyomás, az izmok vérellátottsága megnő (az izmok erei kitágulnak), a mellékvese adrenalint és noradrenalint juttat a vérbe.
- Tartós vagy rossz stressz: itt általában már egy tartós vagy állandósult félelmi állapotról beszélhetünk.
Ha kíváncsi vagy a stressz fokozataira és annak lelki hatásaira, akkor tarts velünk, mert Beatrix a BodyWakes Lélekmentora, Természetgyógyász, kineziológus fog a következő cikkünkben erről írni.
Olvasási idő: 2 perc.
