Megdöbbentő adat, hogy az európai lakosság közel 6%-a szenved valamilyen pajzsmirigy betegségben, és ez a szám hazánkban sem kevesebb. Sőt! A statisztikák alapján a betegség egyre nagyobb méreteket ölt.

Vajon mi ennek az oka, milyen tényezők állnak e mögött és mit tudunk tenni azért, hogy ne kerüljünk be ebbe a statisztikai halmazba?

A többféle pajzsmirigy betegség létezik és a kiváltó okok is igen szerteágazóak. De az is tény, hogy a pajzsmirigy problémákkal küzdő emberek 90%-nál a szervezetük ellenanyagot termel a saját egészséges szövetei ellen, aminek következtében a saját immunrendszerük megtámadja és elpusztítja azt (autoimmun folyamat). Ez egy gyulladásos folyamatot indít el, ami előbb-utóbb oda vezet, hogy a szövetkárosodás olyan mértékű lesz, hogy a pajzsmirigy már nem tud kellő mennyiségű hormont termelni és kialakul az alulműködés. Ezt a betegséget Hashimoto kórnak is hívjuk.

A halál a belekből ered, szokták mondani, bizony ennek a betegségnek a kiváltó okai között is szerepet játszik a rossz bélműködés. A rossz bélműködés ugyanis elnyomhatja a pajzsmirigy működését és kiválthatja a Hashimoto szindrómát, az alacsony pajzsmirigyműködés pedig gyulladt és túlzottan áteresztő belekhez vezethet. Tehát ez azt jelenti, hogy egészséges bél nincs egészséges pajzsmirigy és egészséges pajzsmirigy sincs egészséges bélműködés nélkül.

A belek egyik legfontosabb feladata szervezetünk védelme a külvilágból érkezett idegen anyagokkal szemben. Hiszen a táplálkozással úgymond megesszük a környezetünket és így számos olyan anyag is bekerül a testünkbe, amiket antigénnek szoktunk hívni. Az antigének közé tartoznak a toxinok, vírusok, baktériumok, gombák, amiket a bélnek ki kell szűrnie és nem szabad engednie, hogy felszívódjanak és a véráramba kerülve bekerüljenek a szervezetünkbe. Úgy kell elképzelnünk a beleink falát (elsősorban vékonybelet), mint egy sűrű szövésű, rugalmas hálót. Ez egy olyan sejtkapcsoló struktúra, mely a bélfal integritásáért felelős. Ennek a szorosan illeszkedő sejtstruktúrának az a feladata, hogy az emésztetlen ételrészecskéket és az antigéneket a bélrendszeren belül tartsa, mintegy barrier (gát), és ne engedje átjutni a bélfalon át a véráramba.

A pajzsmirigy által termelt hormonok erősen befolyásolják a sejtek szoros kapcsolódását a gyomorban és a vékonybélben. Ez a szoros kapcsolódású terület, ahol két sejt hoz létre egy membránt, alkotja a bél védelmi vonalát. Ha kevesebb pajzsmirigy hormon jut ezekhez a sejtekhez, akkor ez a védelmi vonal gyengül és a bél túlzottan áteresztővé válhat („lyukas” bél szindróma”). Ami azt jelenti, hogy olyan antigének, emésztetlen ételmaradványok is bekerülnek a véráramba, ami erős immunválaszt indít el a szervezetben és megzavarja az immunrendszer kiegyensúlyozott működését, ezáltal autoimmun folyamatokat indít el a testben.

Másrészt az alacsony pajzsmirigyfunkció gyengíti a gyomor funkciókat, lassítja az emésztést, ezáltal elősegítve a gyulladást és a felszívódási zavarokat. Ezen túlmenően rontja az epehólyag működését, az epe áramlásának akadályozásával. A lassan működő epehólyag megzavarja a máj méregtelenítési folyamatát és meggátolja, hogy a felesleges hormonok kiürüljenek a szervezetből. A lelassult emésztés székrekedést okoz, ami szintén ronthatja a hormoneltávolítás szintjét a vérplazmából és megemelkedett ösztrogénszintet okozhat. A megemelkedett ösztrogénszint emeli azon szállító fehérjék szintjét (TBG), amelyek megkötik a pajzsmirigy hormonokat és így inaktívvá teszik azokat.

A rossz emésztés következtében felborul a velünk szimbiózisban élő bélbaktériumok kényes egyensúlya és elszaporodhatnak a rossz bélbaktériumok, amelyek a jótékony bélbaktériumok pusztulásához vezetnek. A Gram negatív baktériumok, amelyek a jótékony bélbaktériumok is, pusztulása közben a sejtfalukból egy igen toxikus anyag, un. lipopoliszacharid (LPS) szabadul fel, ami több szempontból is negatív hat a pajzsmirigy funkciókra. Az LPS csökkenti a pajzsmirigyhormonok szintjét, tompítja a pajzsmirigyhormon-receptorok érzékenységét, növelik az inaktív pajzsmirigyhormon szintjét, csökkentik a pajzsmirigy serkentő hormon (TSH) szintjét és elősegítik az autoimmun pajzsmirigy betegségek kialakulását.

A rossz emésztés következtében kialakul bélgyulladás csökkenti a T3 (aktív pajzsmirigyhormon) szintjét, mert ilyenkor mellékvese által termelt kortizol (antistressz hormon, ami csökkenti a gyulladást) szint megemelkedik, és ez rontja a sejtek membránjában a T4 (inaktív pajzsmirigyhormon) T3-má történő átalakítását és helyette un. rT3 szint emelkedik meg, ami a T3 hormon tükör hormonja és inaktív, emiatt pajzsmirigy alulműködéses tüneteket okoz.

Joggal tehető fel a kérdés, akkor most mi volt előbb a tyúk vagy a tojás? A pajzsmirigy alulműködés okozta rossz bélműködés vagy a rossz bélműködés okozta pajzsmirigy alulműködés. Véleményem szerint a pajzsmirigy inkább áldozat és elsősorban a helytelen életmódunknak és táplálkozásunknak köszönhető először a bélrendszerünket tesszük tönkre, majd ennek következményeként előidézzük a pajzsmirigy alulműködést, ami tovább rontja a rossz bélműködést, ami súlyosbítja a pajzsmirigy megbetegedését.

Tehát, ha már pajzsmirigy betegséggel küzdesz, vagy szeretnéd megelőzni a pajzsmirigy betegség kialakulását, akkor az első és legfontosabb lépés az emésztőrendszer regenerációja és védelme. Ezt pedig elsősorban a genetikai típusodnak megfelelő táplálkozással, azon belül is az antitápanyagok kiiktatásával és megfelelő életmóddal tudod megtámogatni és orvosolni.

Szeretettel

Szántai Zsolt