Az ösztrogéndominancia és a hozzá kapcsolódó kóros elváltozások (főleg a női, de gyakran a férfi szervezetben is) vírus szerűen terjednek, és érintenek egyre több és több nőt. Miközben a tünetek gyakran megkeserítik mindennapjainkat, az okokról, a háttérben zajló folyamatokról és a természetes megoldási lehetőségekről sokszor fogalmunk sincs. Pedig némi tudatossággal számos előrehaladott állapot és esetleges beavatkozás elkerülhető lehet.

Az endometriózis jelenléte is egy ilyen egyre gyakoribb kórkép.

Ahhoz, hogy megértsük a háttérben futó folyamatok, ismételjük át elsőkörben mi is az az ösztrogéndominancia.

Azt az állapotot, amikor az ösztrogén nevű hormonunk túlsúlyba kerül a progeszteronnal szemben, ösztrogén dominanciának nevezzük, ami a női nemi problémák (miómák, ciszták, endometriózis, meddőség) alapját képezi. Ennek két típusa lehet.

Az egyik a túlzott ösztrogén felhalmozódás hatására jön létre, ilyenkor abszolút ösztrogéndominanciáról beszélünk.

A másik az elégtelen progeszteron termelődés miatt alakul ki, amikor az ösztrogén lehet referencia tartományon belül, de mellette a progeszteron arányaiban kevés. Ezt nevezzük relatív ösztrogéndominanciának.

Persze egyszerre mindkettő is jelen lehet.

Az ösztrogénről azt érdemes tudni, hogy ő a nagy építő hormonunk, elsősorban a sejtburjánzásért felelős. Neki köszönhetjük az elsődleges női jegyek kialakulását (pl: mellek), illetve a ciklusunk első felében a méhnyálkahártya felépülését (!) és a tüsző megérését is.

A progeszteron ezzel szemben a ciklus második felében nyer szerepet, amikor is megerősíti a méhnyálkahártyát, minőségében átalakítja azt és felkészíti ezáltal a kis embrió megtartására.

A két hormon egyensúlya azért nagyon fontos, mert a progeszteron az egyetlen, ami képes „féken tartani” az ösztrogént, és ellensúlyozni annak esetleges negatív hatásait.

Na de mi is tulajdonképpen az endometriózis és hol az összefüggés?

Az endometriózis a méhnyálkahártya (endometrium) kóros burjánzása a méh izomrostjai közt vagy akár a méhen kívül, így például a petefészken de a beleken is megtelepedhetnek.
Ezek az elvándorolt méhnyálkahártyaszigetek az eredeti méhnyálkahártyához hasonlóan, ciklussal összefüggően véreznek, ennek köszönhetően pedig gyulladást, összenövéseket és cisztákat is okozhatnak.

Az úgynevezett csokoládéciszták valójában azok a ciszták, melyekben ez a vér felgyülemlik és sötétbarnás színűvé válik.

Az endometriózisról érdemes tudni, hogy egy nagyon nehezen diagnosztizálható probléma, mivel az elvándorolt méhnyálkahártya szigetek nehezen észrevehetők és gyakran rejtve maradnak, s csupán a különböző szövődmények, mint például a fent említett csokoládéciszta árulkodnak a probléma jelenlétéről. Na meg persze a tünetek, amik a legkülönbözőbb formákat ölthetik, mint rendkívül erős, sokszor a láb, derék irányába sugárzó fájdalom a menstruáció idején, különböző emésztőrendszeri panaszok, akár hőemelkedés vagy láz a menstruáció idején és még sorolhatnám.

Na de mi köze ennek az egésznek az ösztrogéndominanciához?

Bár a betegség okai 100%-ban pontosan nem ismertek, de azt tudjuk, hogy a méhnyálkahártya szigetek ösztrogén hatására képesek vándorolni és elburjánzani, amikor mellette nincs ott a megfelelő progeszteron szint, ami ezt megakadályozhatná.

Éppen ezért szokták a várandósságot javasolni ilyen esetekben, mivel ebben az időszakban a progeszteron termelés hatására az endometriózis tünetmentesség válik. Igen ám csak ez nem lesz hosszú távú, tartós megoldás, hiszen előbb-utóbb a szülés után a progeszteronszint ismét visszafog esni.

Ugyanakkor, amivel mindenképpen érdemes foglalkozni az az ösztrogéndominancia visszaszorítása, a hormonegyensúly helyre billentése és ezáltal a szervezet természetes alap állapotának visszaállítása.

Erre különböző opciók vannak, amiket személyre szabottan tudunk alkalmazni, akár étrendkiegészítésben, akár a táplálkozásban, de ami általánosságban elmondható, hogy az ösztrogéndomináns állapotoknál a petefészekről a terhelést mindig érdemes levenni.

A petefészket termelő élelmiszerek pedig a tejtermékek, a vörös és vadhúsok illetve az erősen csípős, fűszeres ételek.

A tejtermékekre itt külön hangsúlyt fektetnék, mivel emellett a tényező mellett, alapban is az ösztrogénszint emelkedését okozzák az állati eredetű tejtermékek. Így valójában bármi nemű nőgyógyászati problémánál a tejtermékek olajat jelentenek a tűzre.

Érdemes emellett fokozottan figyelni a szója, és az abból készülő termékek kiiktatására, mivel ez az egyik legdurvább fito- (növényi) ösztrogén forrásunk. Itt nem árt számolni a különböző pékáruk, csökkentett szénhidrát tartalmú termékek, felvágottak szója tartalmára sem, hiszen adalékanyagként ezekben többnyire megtalálható.

Továbbá fontos szempont a gyulladáscsökkentés is, hiszen az endometriózis alapban egy gyulladásos állapot, érdemes tehát a gyulladáskeltő élelmiszereket elkerülni.

A glutén mindenképpen fekete listára kerül ebből a szempontból, de a növényi olajok és az olajos magvak is kerülendőek, hiszen a túlzott omega6 tartalmuknak köszönhetően, szintén gyulladást generálnak a szervezetben.

Ezek általános táplálkozási javallatok ilyenkor, de emellett persze rengeteg egyéni szegmens befolyásol egy ilyen esetben összeállítandó étrendet és életmódot.

De nem árt mindig szem előtt tartanunk azt, hogy a tüneti kezelés bár sokszor szükséges és elkerülhetetlen, tartós megoldást nem jelenthet, hiszen, ha a gyökérokok nincsenek megoldva (ezek lehetnek életmódbeli, lelki és egyéb tényezők), akkor a panaszok megszűnése nem lehet végleges.

Egy olyan étrenddel, amellyel folyamatosan keresztbe vágjuk a regeneráció útját, nem nyerhetünk.

Éppen ezért azt javaslom ássatok le a mélységekig és éljetek a természet adta lehetőségekkel is, ne csak a gyorsnak tűnő megoldásokkal, kezelésekkel!