Mi a baj a babbal?

Piedone ugyan esküdött a hagymás babra, mi mégis azt ajánljuk, hogy csak ritkán kerüljön a tányérotokra. Mi ennek az oka?

Nos, kezdjük onnan, hogy egyáltalán mivel állunk szemben, ha a babról beszélünk?

A bab, népies nevén paszuly a hüvelyesek családjába tartozik és rengeteg fajtája van.
Amerikában őshonos, Európába az 1500-as évek tájékán került majd innen tovább Ázsiába, Afrikába és Ausztráliába.

Nem nevezhető ugyan nép eledelünknek, de sokan előszeretettel fogyasztják leves és főzelék formájában vagy akár salátaként is. De mindenképpen főve…

Ennek két praktikus oka is van. Az egyik, hogy nyersen igen csak rágós étek lenne.
A másik pedig, hogy hőkezelés híján erősen toxikusnak bizonyul. A nyers vesebab például patkányok étrendjének csupán 1%-ban is két hét alatt megöli őket.

Jó hír ugyan, hogy a főzés semlegesíti a toxinok nagy részét, de sajnos nem mindet.

Ép marad például a PHA (fitohemagglutinin), azaz a bablektin, ami azáltal, hogy blokkolja a gyomorsav termelődését, rontja az emésztés hatékonyságát, főleg a fehérjékét, hiszen a gyomorban elsősorban az ő előemésztésük zajlik. Már emiatt is refluxos és puffadással járó tüneteket tapasztalhatunk fogyasztásuk során.

Emellett a PHA éretlen sejtek túlszaporodását segíti a belekben. Ez szintén csorbítja az emésztés hatékonyságát. És ha ez nem lenne elég már önmagában is, ezeket az éretlen sejteket ráadásul a különböző baktériumok könnyedén legyűrik. Ilyen például az E.coli is, mely hasmenéssel járó megbetegedéseket, vastagbélgyulladást okoz.

Továbbá ugyanez a PHA megrövidíti a bélbolyhainkat is, csökkentve ezáltal a bél optimális felszívó képességét. Mintha egy felmosóról levágnánk a szálakat és a műanyaggal próbálnánk a lehető legtöbb vizet felszívni a takarításhoz. Így a takarítás nem lesz túl hatékony. Szervezetünkben ezáltal pedig a tápanyag ellátottság hatékonysága csökken.

Emellett a babfélék alfa-amiláz inhibitorokat is tartalmaznak, melyek a szénhidrátok emésztését, bontását blokkolják. Tehát még egy csapást mérnek szegény emésztőrendszerünkre.
Nem csoda, hogy sokaknál okoznak már kis mennyiségben is puffadást.

Ugyanakkor más, az emésztőrendszerrel nem ennyire közvetlenül összefüggő hatásuk is van. A bab nagy mennyiségben tartalmaz ugyanis fitoszterolokat. Ezeket a növényi vegyületeket a szerveztünkben lévő szterolin nevezetű enzimek távolítják el testünkből. Ha viszont ez a mechanizmus nem működik megfelelően, akkor a fitoszterolok felhalmozódhatnak szervezetünkben korai érelmeszesedéshez, infarktushoz de az inak és a máj károsodásához is vezethetnek.

Mindezen hatásokat elkerülendőn azt javaslom a babfélék rendszeres, nagy mennyiségben való fogyasztását kerüljétek típustól és egyéni érzékenységektől függetlenül is.

És csak néha napján engedjetek a jókai bableves csábításának…

Mindez alól az egyetlen kivételt (hiszen kivétel erősíti a szabályt) a zöldbab képez. Ezt a fajtát használjátok bátran a családi ebédek színesítésére.

Kiss Vivien

BodyWakes Egészségmentor

BodyWakes egészségmentor, funkcionális táplálkozási tanácsadó, mediball és jógaoktató, a BodyWakes Életmód Akadémia alapító tagja, Life Coach, BodyWakes Nagykövet