Sonka, kolbász, szalámi virsli. Sertés, marha, csirke, pulyka….
Millió meg egy kombinációja van a különböző felvágottaknak különböző húsokból. Jól is hangzik a csirkemell sonka, és a füstölt kolbász, sőt jól is néz ki. A kérdés csak az, hogy mi van a hangzatos szavak és a szép, s mi tagadás illatos termékek mögött.

Sosem felejtem el, mikor először kérdeztem meg a csemegepultban álló eladó hölgyet, hogy hány százalék húst tartalmaz a kint lévő csirkemell sonka. A válasz 20% volt. (Itt zárójelben megjegyzem, hogy ma már a felvágottaknak az előírások szerint minimális 50-51% húst kell tartalmazniuk, ami még így sem túl magas.) Akkor viszont kicsit szíven ütött, és el is gondolkodtatott a dolog. Mi a csudát ettem én eddig sonka címszó alatt?

Persze ez nem kirívó eset. Egy átlag fogyasztónak gyakran fogalma sincs arról mit eszik valójában, még akkor sem, ha mindez szabályszerűen felvan tüntetve a csomagoláson. Hiszen miért is olvasgatnánk azt a sok apró betűs szöveget? A sonka az sonka, a kolbász meg kolbász… Csak hogy ez nem ilyen egyszerű.

De mégis mi van a felvágottakban a hústartalmon kívül?

• Általában valamilyen hozzáadott zsiradék/dúsító anyag, például csirke- vagy pulykabőr, sertésszalonna.
• Szója és annak különböző származékai. A szója káros hatásairól egy korábbi cikkünkben már írtunk (ezt visszakereshetitek a https://bodywakes.hu/blog/ oldalon). A legtöbb feldolgozott húskészítményben felhasználják.
• Tejszármazékok. Szintén nem mai téma, hogy miért érdemes kerülnünk az állati eredetű tejtermékeket. Ez alól nem kivétel a felvágottakhoz hozzáadott tejféleségek listája sem.
• Gluténszármazékok – szintén régi nóta.
• Keményítők többnyire kukorica vagy burgonya, ezektől egyéni érzékenységek kivételével nem különösebben kell tartanunk.
• Nátrium-glutamát – a hírhedt ízfokozó, ami amellett, hogy nem túl jótékony szervezetünkre nézve még függőséget is okoz. Szerencsére egyre ritkábban találkozhatunk vele felvágottak összetevői közt.
• Különböző tartósítószerek, színezékek, egyéb ízfokozók, melyek palettája tényleg nagyon színes.
• És maga a nagybetűs gonosz, a CUKOR, amit tényleg gyakran belecsempésznek ezekbe a termékekbe. Gondoljunk csak bele, hogy gondosan kerüljük, kiiktatjuk konyhánkból, életünkből majd pont egy szelet sonkából köszön vissza. Nem túl kellemes érzés.

A lista nem rövid, pedig ez csak a nagyja, mégis, olyan érzés, mintha a csemegepult aknamezővé változott volna.

Mindennek a realitását sajnos tényként kell kezeljük, ugyanakkor ne általánosítsunk.

Jómagam személy szerint a történet után jóval tudatosabb lettem és elkezdtem nyitott szemmel keresni azokat a termékeket, amelyek 90% feletti hústartalommal bírnak. És mint ahogy valószínűleg már sokan tudjátok, ilyenek is akadnak a piacon, sőt a nagy áruházak polcain is, sonka, virsli és még szalámi formájában is.

Fontos megjegyeznem, hogy a jó minőség nem mindig társul a magas árhoz. Nem érdemes abból kiindulnunk, hogy a legdrágább minden esetben a legjobb is, mert ez sokszor vihet tévútra.

Ahhoz, hogy tudatosan kiválaszthassuk, azokat az élelmiszereket, melyekkel támogatjuk nem pedig hátráltatjuk szervezetünk intelligens működését, alapvetően fontos minden számunkra új termék esetén elolvasnunk az összetevők listáját, így elkerülhetjük a rejtett adalékanyagokat.

Ha ezt a lépést már megtesszük akkor következőként fontos, hogy olyan alapanyagból készült terméket válasszunk, ami típusunknak megfelelő és kiszűrjük azokat az alapanyagokat, melyek az élelmiszerlistánk szerint számunkra nem a legjobbak.

Így például, akinek a sertés kerülendő, az hiába talál 95%-os sertésvirslit, akkor sem tesz jót vele magának.

Ha pedig megtaláljuk a számunkra optimális terméket, fogyasszuk azt típusunknak megfelelő arányban.

Mivel húskészítményekről beszélünk, amik általában fehérje források, szénhidrát típusúaknak némileg visszafogottabban, egyensúlyi típusoknak is saját arányaikhoz mérten, fehérje típusoknak pedig jóval bőségesebben érdemes fogyasztani belőlük.

Kiss Vivien

BodyWakes Egészségmentor