Milyen veszélyeket jelent a szója fogyasztás?
A szójabab, Kelet-Ázsiában őshonos, a hüvelyesek családjába tartozó lágyszárú, egynyári haszonnövény. Neve a japán sóju – szójaszósz jelentésű szóból ered. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet azonban nem a hüvelyesek, hanem az olajos magvak közé sorolja, mert ez a legfontosabb olajnövény.
A gond vele az, hogy mérgező és az emberi fogyasztásra alkalmatlan.
Ennek ellenére a világban több mint 260.000.000 tonnát termeltek belőle 2010-ben. A szójabab körülbelül 18% olajat és 35% fehérjét tartalmaz. A kipréselt olaj 95%-át étkezési olajnak dolgozzák fel. Az olajtalanított szárazanyag 98%-át az állattenyésztés használja fel takarmányozási célra. Lábasjószágok élelmezése mellett, az iparszerű haltenyésztés alaptakarmánya is. A termesztett szójabab 2%-a pedig közvetlenül kerül emberi fogyasztásra. Tehát az emberi szervezetbe kerülhet olaj, az állatok húsának elfogyasztása, vagy közvetlen fogyasztás során is.
Mi vele a probléma?
A fitoösztrogének hatására a májban több TBG (pajzsmirigy hormont megkötő fehérje) termelődik. Mivel csak a szabadon lévő hormonok tudnak kifejteni hormonális hatást, így hiába termelődik a pajzsmirigy által elég T4 és T3 hormon, azok inaktívak lesznek, mert a TBG megköti őket és így nem tudják hormonális hatásukat kifejteni.
A szója fitoösztrogén tartalma elősegíti a szervezetben az ösztrogén dominancia kialakulását, ami a pajzsmirigy problémákon túl, a nőknél premenstruációs szindrómát, endometriózist, petefészek cisztát, miómát, meddőséget és egyéb nőgyógyászati problémákat, valamint makacs elhízást tud okozni. A férfiaknál pedig prosztatanagyobbodást, prosztata rákot, impotenciát, fejtetői kopaszodást és hasi elhízást. Az életképes spermiumok száma annál kisebb férfiaknál, minél több szóját fogyasztanak. (1, 2, 3, 4, 5, 17, 18)
Emellett a szója sok tripszingátlót tartalmaz. A tripszint a hasnyálmirigy által termelt pankreásznedv tartalmazza, ami a fehérjék lebontásáért felel a vékonybélben.
JEGYEZD MEG: Tehát a szója ellenáll a fehérje bontó enzimek emésztésének. Ennek következtében a hasnyálmirigy próbál túlkompenzálni és még többet termelni belőlük.
Ez a hasnyálmirigy túlerőltetéséhez vezet, aminek következtében az megnagyobbodhat, és kóros elváltozásokat produkálhat, mint pl. a hasnyálmirigyrák. (1, 6, 7, 8, 9, 10)
A szója tartalmaz hemagglutint, ami a vörösvértestek összecsomósodását okozza. (11)
Ha a vörösvértestek összecsomósodnak, akkor nem tudják elszállítani az életető oxigént és egyéb tápanyagokat a szervezet hajszálereibe, ezáltal csökken a sejtek tápanyag ellátottsága, ami a sejtek pusztulásához tud vezetni.
A szójának magas a fitinsav tartalma, ami meggátolja a különböző ásványi anyagok felszívódását, mint pl. a kalcium, vas, a jód, a réz, a cink. Ennek következtében csontritkulást, vérszegénységet, és hiánytüneteket tud okozni. A vas, réz, a cink és a jód pajzsmirigy kofaktor, ami azt jelenti, hogy ezek elengedhetetlen mikrotápanyagok a pajzsmirigy egészséges működéséhez. A szója fogyasztás következtében kialakult cinkhiány negatív hat az agy működésére és az immunrendszerre is. (1, 3, 5, 12, 13)
A szójában sok lektin is található. A lektin olyan fehérje, ami ellenáll az emésztőenzimeknek. Emiatt nem szívódik fel, az emésztőrendszerben marad, ott károsíthatja a bélfalat, bélnyálkahártya gyulladást és áteresztő bélszindrómát is tud okozni. Ennek következtében autoimmun betegségeket is kiválthat. (1, 3, 11, 12)
A szójában található antinutritiv agyagok közül a szaponinoknak is jelentős az egészségkárosító hatása. A szaponinok olyan felületaktív vegyületek, melyek elsősorban védik a növényeket a rovarok ellen. Mennyiségük a szójában akár 6 % is lehet. A szójaszaponinok károsítják a bélnyálkahártyát és fokozzák az áteresztő képességét, megkötik az epesavakat, valamint hátrányosan befolyásolják a fehérjeemésztést és a glükóz felszívódását a vékonybélből is. (1, 14, 15, 16)
A szója beletartozik a 8 legallergénebb élelmiszer közé is, amely következtében, annak fogyasztása egyes embereknél heves allergiás tüneteket is produkálhat. Ilyen lehet például az erős gázképződés, kiütés, bőrviszketés.
Ráadásul a legtöbb szóját génkezelés útján állítják elő, bár a Magyarországon termelt szójára elviekben ez nem jellemző.
A fent leírtak miatt, táplálkozási típustól függetlenül, mi senkinek nem ajánlunk a szója és a szója termékek fogyasztását sem. A dolgot az nehezíti, hogy a szója rejtett formában nagyon sok élelmiszerben megtalálható dúsító, sűrítő vagy adalékanyagként, mint pl. felvágottak, virsli, növényi olajok, stb. Ezért mielőtt megveszünk és megeszünk egy élelmiszert, gondosan ellenőrizzük le, hogy tartalmaz-e szóját, illetve kerüljük az olyan állatok húsának fogyasztását is lehetőleg, amit szójatakarmánnyal etettek!
Szántai Zsolt
Hivatkozások:
- Natural Toxicants in Feeds, Forages, and Poisonous Plants. Interstate, Danville (Cheeke P.R, 1989)
- High soy isoflavone or soy-based food intake during infancy and in adulthood is associated with an increased risk of uterine fibroids in premenopausal women: a meta-analysis. (Qin H. és mtsai, 2019)
- Soja: eine widerspenstige Giftpflanze. (A. Fock, 2008)
- Soy food and isoflavone intake in relation to semen quality parameters among men from an infertility clinic (Chavarro J.E. és mtsai, 2008)
- Soy: This “Miracle Health Food” Has Been Linked to Brain Damage and Breast Cancer. (Dr. Mercola, 2010)
- Effects of soybean flour on the pancreas of rats. Environmental Health Perspectives. (McGuinness E.E. és mtsai, 1984)
- Trypsin inhibitors: potential concern for humans? (Roebuck B.D., 1987)
- Review on Soybean Trypsin Inhibitor. (Jin B. és mtsai, 2005)
- Soybean Trypsin Inhibitor. (Li D.F., 2003).
- The Effect of Soybean Trypsin Inhibitor on the Generation of Oxygen Free Radical in Pancreas of Mice during Different Growth Periods. (Chummei G. és mtsai, 2014)
- Anti-nutritional effects of a moderate dose of soybean agglutinin in the rat. (Li Z. és mtsai, 2003)
- Soybeans: Chemistry, Technology, and Utilization. (Liu K.S. és mtsai, 1999)
- A vegetarian diet rich in soybean products compromises iron status in young students. (Shaw N.S. és mtsai, 1995)
- Complete quantification of group A and group B soyasaponins in soybeans. (Berhow M.A. és mtsai, 2006)
- The biological action of saponins in animal systems. (Francis G. és mtsai, 2002)
- In: Cheeke PR: Toxicants of Plant Origin. (Oakenfull D. és mtsai, 1989)
- Adverse effects of phytoestrogens on reproductive health: a report of three cases. (Chandrareddy A. és mtsai, 2008)
- Association of intrauterine and early-life exposures with diagnosis of uterine leiomyomata by 35 years of age in the Sister Study (D’Aloisio A.A. és mtsai, 2010)
